Most jöttem rá, hogy a rómaiak azért kezdték március 1-vel az évüket, mert a mediterrán égövben előbb, február végén ébred a természet. Nálunk meg március végén.

Válasz

A maya naptár

Ma a világon a Gergely naptár dominál. Ez a naptár 12 változó beosztású hónapból áll és nincs látható kapcsolata egyetlen természetesen előforduló ciklussal sem. Ezt ha szándékosan alkalmazzák, akkor elszakítják azokat, akik használják a Természettel való kapcsolatuktól. Sajnálatos módon az emberek nagy többsége a Földön ma nagyon szorosan kötődik ehhez a naptárhoz. Minden törvény és pénzügyi tranzakció ehhez a naptárhoz kötődik.

A mayák naptárjukat sokkal korábban fejlesztették ki, mint ahogy a Julianus vagy Gergely naptár létezett. A maya naptár a természetesen előforduló energia-ciklusokon alapul és szoros kapcsolatban áll a Föld Anyával, a Nappal és a Fiastyúkkal. Mert a mayák tisztelték a Föld Anyát és az energia-ciklusokat, amelyeket itt bemutatunk, kapcsolatban álltak e ciklusokkal. Rendelkeztek azokkal az információkkal, amelyek a "modern emberek" számára nem hozzáférhetők, mert a "modern embereket" extrém módon korlátozzák hiedelem-rendszereik.

A mayák tudtak sok olyan ciklusról, amely a Földön előfordul. Felismerték az energia 13-napos ciklusát, amely a galaktikus forrásokból származik. Ismerték a 20-napos energia-ciklust, amely a Napból származik. Tanulmányozva a ciklusokat és egymással lévő összefüggéseiket, a mayák a földi élet egy olyan megismeréséhez jutottak, amely messze működőképesebb, mint a mi "modern" hiedelmünk. Szerencsére ez a tudás elérhetővé vált számunkra, hogy közreműködjön a mi "természeti harmóniához való visszatérésünkben".

A maya naptár működése túl van azon, amit mi egy naptárról gondolunk. Ez nem csupán egy módszer a hét egy napjának vagy egy barátunk születésnapjáig hátralévő idő hosszának a megtalálására. Nagyon gondosan megalkotott térképe ez a Természetes Idő ciklusainak, a ciklusokon belüli ciklusoknak. A maya naptár sokszintű. A naptár bázisszintén, ez a napi ciklusokat térképezi fel, magasabb szinteken az idő nagyobb blokkjait. A legmagasabb szinten a 26.000 éves Nagy Évet (a Nagy Ciklust) tartalmazza, a naprendszerünk Alcyone, a Fiastyúk központi napja körüli keringését.

A Dreamspell Naptár formálisan együttműködik a maya naptár alsóbb szintű bölcsességének nagy eljárásával, amelyet a Gergely naptárhoz hozzászokottak számára is könnyű megérteni. Ez is napi kalendárium és hordozza tudatosságunk számára a napi energia-ciklusokat. Úgy tekintem a Dreamspell Naptár-t, mint ami a Gergely naptár mesterséges idejéből segít átmenni ismételten a Természetes Idő rezgésébe és a napi energia ciklusokba.

Válasz

A Juliánusz és a Gergely naptár eredete és kialakulásának folyamata

Közel 6000 évvel ezelőtt, az ősi egyiptomiak kifejlesztettek egy naptárt, amely 12 harmincnapos hónapot tartalmazott plusz az ünneplés 5 napját. Július 27-én kezdődött ez az ötnapos ünnepség Osiris, Horus, Seth, Isis és Nephtys születésének tiszteletére. Augusztus elsején kezdődött az újév. Az ősi időkben az év kezdetét a Sirius és a Nap azonos helyen történő felkelése jelezte.

I.e. 46-ban, Julius Caesar megkérte Sosigenes asztrológust, hogy egy egységes naptárt fejlesszen ki, hogy minden általa ellenőrzött területen azonos naptárt használjanak. Sosigenes felállította a Julianus naptárt, mely 365 napból állt és minden negyedik évben volt egy extra "szökőnap". Ez az ő azon megfigyelésén alapult, hogy egy év 365 nap és hat óra hosszú. A Julianus naptár 12 egyenlőtlen hónapra osztott, amely nem túl jól illeszkedett a hold-ciklushoz, de ezt - mint nem fontos körülményt - nem vették figyelembe. Augustus cézár megváltoztatta a hatodik hónap nevét augusztusra és elvett egy napot a februárból és hozzáadta augusztushoz, amely így 31 napos lett. Azt akarta, hogy augusztus ugyanolyan hosszú legyen, mint a július, amely a nevét Julius cézártól kapta.

Ahogy az idő telt, és az asztrológusok megfigyelték, lemérve az időt egyik tavaszi napéjegyenlőségtől a másikig, hogy az év kissé rövidebb, mint 365 nap és 6 óra. 1990-ben, a szoláris évet 365 nap, 5 óra és 45,5 percre kalkulálták. A keresztény egyházban, a Húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnapon ünnepelték. A Julianus naptárban lévő csekély hiba eredményeként a Húsvét napja csúszott.

I.sz. 1582-ben, Gergely pápa tizenharmadszor változtatta meg a Julianus naptárt. Kihirdette, hogy október 4. utáni nap 1582-ben október 15-e lesz, ezzel "kidobva" 10 napot a naptárból. Változtatott a naptáron továbbá úgy, hogy a századfordulóra eső szökőéveket elhagyták, kivéve a 400-zal oszthatóakat. Ez a naptár vált Gergely naptárként ismertté.

Válasz

Az óitáliai Szaturnáliákból származó középkori bolondünnepre is visszavezethető az április 1-re tett Bolondok napja. Ezt az ünnepet december 28-án vagy újév napján, január elsején tartották eredetileg. De így se szűnik a természet és a naptár összhangjába való belenyúlás okozta kaotikus év és hónap számlálásunk.

Talán a holdhónapokhoz való visszatérés jelentené a megoldást. Mert ebből az alább is kifejtett összevisszaságból már nem nagyon jövünk ki másképp. Szerinted?

http://rinri.hu/tiki-index.php?page=13+H%C3%B3napos+Holdnapt%C3%A1r+%C3%B6ntanul%C3%A1si+program&structure=13+H%C3%B3napos+Holdnapt%C3%A1r+%C3%B6ntanul%C3%A1si+program&page_ref_id=10

Válasz

Magyar őseink, a julián és a gergely naptár zagyvaságai előtt szépen korrektül, a természetet megfigyelve, annak járásának megfelelően adtak nevet a hónapoknak és az új évet a tavasz kiteljesedésének hónapjában, a ma áprilisként ismert hónapban kezdték.

IV. Szelek Hava (április)
V. Igéret Hava (május)
VI. Napisten hava (június)
VII. Áldás Hava (július)
VIII. Újkenyér Hava (augusztus)
IX. Földanya Hava (Szeptember)
X. Magvető Hava (Október)
XI. Enyészet Hava (november)
XII. Álom Hava (December)
I. Fergeteg Hava (január)
II. Jégbontó Hava (február
III. Kikelet Hava (március)

Válasz

Egészen 1564-ig ugyanis – amikor IX. Károly január 1-jére rendelte – a francia újév is április 1-jére esett. Ilyenkor különböző ajándékokkal lepték meg egymást az emberek, jó szerencsét kívánva az elkövetkezendő évre. Később, hogy ne kelljen egy évben kétszer ajándékozni – január, illetve április 1-jén is –, áprilisra már csak a mókás és kedves üdvözletek, viccek, bolondozások maradtak.

Ez a legelterjedtebb magyarázat is jelzi, hogy a középkori Európában a Dél- kelet Ázsiában ma is megszokott tavaszi napéjegyenlőség idejére esik az új év ünneplése, egybeesik a mi húsvétunk népi szokásaival. Valószínű tehát, hogy a húsvét, a tavaszünnep gyökere a természet megújulásában keresendő, amihez évszázadok, tán évezredek során az évkezdés is hozzákötődött.

500 éve tehát csak, hogy január 1-én ünnepeljük az új évet. De vajon mi indokolta, hogy elrugaszkodjon a Gergely naptár a természet rendjétől? Mi vitte rá IX. Károlyt, hogy áprilisról januárra tegye az új év kezdését?

Válasz

A Julius Caesar által i. e. 45-ben bevezetett és természetesen róla elnevezett Julián-naptáron 1582. február 24-én kelt az az Inter gravissimas kezdetű bulla szerint XIII. Gergely pápa módosított, bevezetve a Gergely-féle, vagy másképpen Gregorián naptárt. Az egyik változtatás a szökőévek elrendezése volt, a legnagyobb változás viszont az addigi április 1-i évkezdés átrakása január 1-re.

A Gergely-naptár német bevezetése előtt április elsején ünnepelték az újévet. Az 1500-as években azonban átálltak a január elsejére, de ha valaki meg akarta tréfálni ismerősét, továbbra is április elsejére küldött neki újévi meghívást. A bolondot aztán, aki elhitte, és megjelent az újévi ünnepségen, kikacagták, és kinevezték április bolondjának.

Válasz

Az egész naptárbeli kavarodás a rómaiak idején kezdődött, akik március 1-ével kezdték az évet és a hónapokat ennek megfelelően egytől tízig nevezték el. Ez ma ugyan már csak a szeptember (7.), október (8.), november (9.) és a december (10.) hónapok neveiből látszik, mert a római császárok nem strapálták magukat tovább, hogy az isteneik és saját neveik szerint nevezzék tovább a hónapokat. Megálltak Augusztus császárnál:

Az első hónapot Marsra, a háború római istenére keresztelték át. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják.

A második hónap az új nevét állítólag Mars kedveséről, Venus Aperiréről kapta. A név a latin aperire szóból is származik, melynek jelentése „megnyitni” az ekkor nyíló természetről.

A harmadik hónap új nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában.

A negyedik hónap új nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt.

A római naptárban kezdetben az ötödik hónap következett és quintilis („ötös”) volt a neve, később Julius Caesarról nevezték át júliusra.

Mielőtt Augustus római császár saját magáról átnevezte a hatodik hónapot, Sextilis („hatos”) volt a neve. Július után szintén 31 napos lett, mert Augustus ugyanannyi napot akart, mint Caesar hónapja. Ezt a 30-31 napos összevisszaságot követjük a mai napig.

Na és a tizedik hónap (december után) két pót hónapot is be kellett illeszteni:

A tizenegyedik Janusról kapta nevét, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában.
A tizenkettediket pedig, melyet utolsóként adták hozzá a római naptárhoz, februus, a megtisztulás római istene nevével illettek, az elnevezés adta magát, mert Februa ünnepe ősrég óta éppen e hó 15-én volt a római hagyományban.

Ennyit tehát római eleink gondos és hiteles naptárrendezgetéséről.

Válasz

Szerintem hamar hozzászoknánk az ésszerűhöz és a természeteshez.
Szegény középkori társainknak hosszú évtizedekbe telt, míg az ősidőktől berögződött tavaszi újév kezdésből átszoktak az egyház által elrendelt január 1-i újév kezdésre.

Erről árulkodik, hogy aki április 1-én ült újévet, április bolondjának tartották:-)

Válasz