1. mitikus mesék (tündérmesék, varázsmesék, hősmesék) – a csodás elemek szerepe nélkülözhetetlen!

Mesekezdő formulával indít, ezzel átviszi a hallgatót a való világból a mesebeli igazság világába. Sajátos, belső törvényei vannak.

Alaptörvény: a jóság, az igazság elnyeri méltó jutalmát. A hős vagy hősnő hátrányos helyzetből indul, de emberfeletti tulajdonságokra tesz szert, természetfeletti segítői vannak – küzdelem – nagy hőstett (halál-feltámadás) –győzelem. Győzelmével a világban békességet, harmóniát teremt.

Sándor Ildikó: „A hős az útja során kiszakad eredeti létmódjából, átmeneti időt tölt a holtak birodalmában vagy az égben, ahol próbáknak vetik alá, ezek teljesítése során akár többször is meghal, majd „hétszerte szebb” alakban (tudatállapotban) visszatér az élők közé. Státusa a mese elejéhez képest megváltozik, legtöbbször „király” lesz, a tiszta tudás birtokosa.

A magyar tündérmesék „beavatási” szimbólumai közé sorolható a kacsalábon forgó kastély, a túlvilági utazások motívuma, a túlvilágra vezető híd, lyuk, égig érő fa, létra, kút, szivárvány, a gyászposztóval bevont város, a Nap és a Szél anyja (útba igazító segítők), a sárkány, a táltos, a mágikus tárgyak, az üveghegy, a „hetedhét határ”, a hős szétdarabolása és összeforrasztása, a királylányok rituális megtisztítása (félbevágása), az égbe ragadás, a segítő állatokkal való találkozás, a visszatérés nehézségei, valamint a mágikus átváltozások és menekülések motívumai.

A beavatást ebben az esetben az út megtétele jelenti, a mesehős a káoszból tart a rendbe, az egyensúlytalanságból az egyensúly felé, a rendezetlenségből a rendezettségbe, a sötétségből a fénybe. Az úton különféle tanításokban részesül: ezek egy része szimbólumok mögé rejtett vagy nyíltan kimondott profán tanítás, más részük pedig úgynevezett titkos tanításnak tekinthető.

Válasz

Miféle konkrét tudás vagy ismeret adódik át a mesékben?

Értékes tanítások a mese erkölcsi parancsai (ősök tisztelete, nem ártás, nem lopás, nem csalás), a pozitívnak és követésre méltónak tartott személyiségjegyek kifejlesztésére tett konkrét utalásokat (bátornak kell lenni, irgalmasnak, kitartónak, hűségesnek, bölcsnek stb.), a világ berendezkedésére, a kozmosz működésére és a természet rendjére vonatkozó motívumok (az ember felelőssége a teremtett világért, összhangban cselekedni minden létezővel).

A magyar népmesékben például minden lélekkel bír, legyen az kő, fa, virág, állat vagy nyereg, patkó, vakaró. A mesehősnek meg kell tanulnia érteni az állatok nyelvét, és együttérzést kell kifejlesztenie minden élő iránt. Az út bejárása során a mesehős intellektuális, morális és fizikai konfliktusokkal kerül szembe és ezek „kezelése” során elsősorban belső ellenségeit győzi le: a vágyat, haragot, kötődést, kapzsiságot, féltékenységet, büszkeséget és irigységet. A mese többféle technikát és eszközt kínál ehhez, a mesehősnek meg kell tanulnia eligazodni a felkínált lehetőségek között. A jó választás szemantikája szerint például soha nem a legszebb, legcsillogóbb ajándékokat kell választani, hanem azt, ami rejtve, szemnek nem vagy alig láthatóan létezik. A hős átél bizonyos élethelyzeteket, megismeri a törvényeket, ezek megszegése esetén elfogadja a büntetéseket, majd a korábbi hibákból tanulva folytathatja útját (három testvér szimbolikus motívuma).
A beavatás során kapcsolatba léphet segítő erőkkel, és megtanulhatja kivédeni az ártó erőket.

Válasz

Mindezen tanításokat a mese hallgatója is érti, sőt magáévá teheti, miközben képet kap az értékek viszonylagosságáról, valamint más népek és tőle különböző emberek életéről, gondolkodásmódjáról, annak megértéséről és elfogadásáról. (Lakóhely, égöv, szokások, ételek, ünnepek, öltözködés, mentalitás stb.). Az életben felmerülő nehézségek (saját út megtalálása, bejárása, női és férfi szerepek szétválasztása, párkapcsolati problémák kezelése) mellett az élet fordulópontjai is ismertté válnak előtte. A mesék segítségével szembenézhet az elmúlással, az öregséggel, a halállal és a visszatéréssel.” (Sándor Ildikó: A mese mint beavatás. www.meseterapia.hu)

Ezek a mesék tehát erkölcsi támaszt (az igazság győz!) és erőt adnak a gyerekeknek (le tudom győzni a rám leselkedő veszélyt!). Küzdeni tanít, győzelemre sarkall.
Hangsúlyozni lehet számukra a tanulságokat: Gondoljatok majd erre a mesére, ha nehéz helyzetbe kerültök! (Pl. betegség, műtét)

Az égigérő fa; táltosmesék; sárkányos mesék.

2. novellamesék – a hőst saját agyafúrtsága segíti (nem csodák)
pl. Mátyás-mesék – megismerhetik belőle az igazságos uralkodó, a tisztelhető államférfi típusát.

Ezzel rokoníthatók a Szent László-legendák! (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák c. gyűjteményéből)

3. tréfás mesék – sokféle emberi karaktert, viselkedést megismerhetnek belőle a gyerekek.

4. állatmesék – szintén emberi példákat, viselkedésformákat mutatnak be, ezért tanulságosak.

Válasz

Kikerülhetetlen feladat, hogy a népmese-gyűjteményekben megtalálható meséket egyszerűsítsük, nyelvezetüket érthetővé tegyük a kicsik számára! Kár lenne, ha a túl aprólékos, bonyolult nyelvezet miatt nem jutnának hozzá az alaphelyzetekben rejlő tanulságokhoz!

(A gyerekek zöme nagyobb korában nem fog mesekönyveket olvasni, tehát másképp nem fogják megismerni a világ „kezelésének” népmesékben rejlő módját.)

A videó és képes konzervmesék viszont megölik a fantáziát, sőt káros beépített képanyagot is tartalmazhatnak.
Maradjunk hát a felolvasásnál.

Felnőttek is sok mesét élvezhetnek, hiszen eredetileg nekik szóltak a mesék.

Válasz