A növények a népi hagyományban


Érdemes korán tudatosítani a gyerekekben, hogy a növények, virágok jelképek, vagyis olyan képek, amik valami többet jelentenek, mint amit első ránézésre látunk. Olyan ez, mint a titkos beszéd, amit csak kevesen értenek. Példaként lehet említeni a (többé-kevésbé még ma is alkalmazott) piros rózsát, amit ha egy fiú ad egy lánynak (vagy fordítva), azt jelenti, hogy szereti. Ha valakinek a temetése van, fehér virágot illik vinni a sírhelyhez.
Régen, ha virágokat, növényeket festettek az edényekre vagy bútorokra, mindnek volt valamilyen titkos jelentése. (Lehet képeket mutatni népi kerámiákról, bútorokról). Ma már csak kevés díszítésnek ismerjük a jelentését.

A tavaszi gyerekjátékok legtöbbször a „zöld ág” motívumát használták.

A zöld ág a természet megújulásának, az életerőnek, az egészségnek – és Jézus feltámadásának is a jelképe. Nagyon erős szimbólum, a gyerekek lelkéhez könnyen utat talál. (A lánygyerekek különösebb irányítás nélkül, maguktól is legszívesebben virágokat, virágzó ágakat rajzolnak. Kisebb mértékben a fiúk is kaphatóak erre.) egyik legkorábban megtanult gyerekdal a „Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske”, ami a téli és tavaszi játékokhoz nagyon jól alkalmazható.
A népmesékben gyakran szereplő „aranyág” az életerőt, feltámadást jelképező „zöld ág” megfelelője.

A népi játékokban előforduló „vesszőzés” azt fejezte ki, hogy egészségessé, erőssé akarták tenni azt, akit megcsapkodtak a zöld ággal.

Válasz

Húsvét utáni és Pünkösd környéki időszakban csoportos játék: zöld ág-járás

Színes pántlikákkal feldíszítenek egy zöld ágat (pl. fűzfa-vesszőt). A gyerekek egymás kezét fogó lánca átbújik a feltartott karú „kapu” alatt. A sort vezető hordozza körbe-körbe az ágat (esetleg a fején is lehet koszorú), majd más veszi át ezt a szerepet.

Pünkösd táján ugyanezt a „Mi van ma, mi van ma, piros Pünkösd napja” kezdetű ének kíséretében, esetleg pünkösdi rózsával is járhatják.

Ugyanezek a játékok játszhatók a „Nyisd ki rózsám, kapudat” – énekre is.
A „zöld ág” áthozása a „kapun” régen, a rítus nyelvén a tavasz „behozását” jelentette.


Májusfa

Május 1-jén (vagy környékén) lehet felállítani, Pünkösd táján kell lebontani. A természet megújhodásának egy szép, látványos jelképe (a néphagyományban szerelmi ajándék is). Középületek előtt is állították: ecetfát, vad fát ástak ki gyökerestül és feldíszítették, de lehet letisztított kérgű vagy nagyobb ágakból összeállított fa is. Szalagokkal, füzérekkel, színes zsebkendőkkel (!) is lehet díszíteni. A díszeket előre el lehet együtt készíteni.

Válasz

Húsvéti köszöntők
Húsvétkor is érdemes olyan köszöntőket megtanítani a gyerekeknek, amikben utalás van az ünnep vallási tartalmára, pl:

„Adjon a jó Isten
boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
lásson el titeket!
Az öreg nagyapám
ily köszöntőt hagyott,
örvendjetek vígan,
Jézus föltámadott!
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.”



(A népi mondókák szövegét bátran lehet a kisgyerekek beszédéhez, élethelyzetéhez, igényeihez igazítani! A népköltészet egyik legfőbb jellegzetessége volt régen is a variálhatóság.)

Válasz

Március 25-e: Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnepe

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az anyaszentegyház legrégibb ünnepei közé tartozik. Első felemlítését keleten már az 5., nyugaton a 7. században találjuk. Az ünne­pek rangjára XIII. Leó pápa emelte.

Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.

Az ünnep neve egyben föltárja előttünk jelentő­ségét. A fának azért van szüksége gyümölcsoltás­ra, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az üdvösség történetében a Szent Szűz igazi gyümölcsoltó. Abba a vad cserjébe, az emberi nem törzsébe szavával beoltotta az isteni sarjadék nemes olt­ványát és a természetből szentséget, a bűnből kegyelmet hozott létre. Vessző sarjad Jessze tör­zsökéből, és virág növekedik az ő gyökeréből, íme, a Szűz méhében fogan, Fiút szül és Emmanuelnek fog­ják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten! (Iz 11,9).

Válasz