Egyetemes magyar keresztény: TÉLI ÜNNEPKÖR - Téli napforduló, Karácsony, Három királyok (fórum)

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 253 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 253 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 253 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 253 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

TÉLI ÜNNEPKÖR - Téli napforduló, Karácsony, Három királyok

Ezt a témát B Klári indította 7 éve

Azokat az ősi, keresztény és mai ünnepeinket vesszük sorba itt, melyeket valamilyen formában ünneplünk, vagy ahogy ünnepelni szeretnénk

Hozzászólások eddig: 10

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

B Klári üzente 7 éve

Boldog Kerecsent!

Lassan jő az este,
A leghosszabb éjjel,
Mikor minden telik,
Komor sötétséggel;

De eljő a Hajnal,
Felrepül a Sólyom,
Dolga, hogy fényt,
S örömöt hozzon;

Újesztendő készül,
Hibát bánj meg régit,
De időnk, hogy ne vesszen,
Hát őrizzük meg szépít;

Tán az újévben majd,
Föld nem válik mennyé,
De azért tehetjük,
Valamivel szebbé;

Múlassa az ostor,
A régi idők vétkit,
S építse, ki tudja,
A sólymoknak fészkit!

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Zöld ág hajtatás

Régen hagyományosan december legelején (pl. Szent Borbála napjához kötődően) hoztak be kintről még „alvó” gyümölcsfa- és aranyvessző-ágakat, bent vízbe állították. Ezeket Borbála-ágaknak nevezték. (Ez alkalmat adhat Szt. Borbála életének rövid ismertetésére is, akinek veszélyes helyzetekben kérhetik a segítségét. Megnyíló szikla – megszelídített sárkány)

A gyümölcsfa-ág többnyire karácsony tájékára kinyílik, díszül szolgálhat. Érdemes ezeket az ágakat következetesen Borbála-ágaknak hívni.

Búza-hajtatás Luca-napjának környékén
A kihajtott búzafű a jászol dísze lehet.

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Szent Lúcia ókeresztény szűz emléknapja december 13.-a, akinek a neve a latin „fény” szóból ered. A Luca-napi népszokás, mely kiválthatja az egyre divatosabb angol-amerikai Halloween-kultuszt - a „Luca-tök”: sütőtök kivájva, szem-száj-orrnyílás belevágva, benne mécses.

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe február

Amikor szentelt gyertyát gyújtunk, fényt gyújtunk. Emlékezünk az igazságra, a fényre, Istenanyánk csodás üzenetére, amivel elengedett bennünket a világba: vigyünk fényt a sötétségbe.

1092-ben Szent László királyunk a szabolcsi zsinaton ezt a napot Gyertyaszentelő Boldogasszony ünneppé tette, Nagyboldogasszony ünneppé. Ezen a napon tüzeket gyújtottak, gyertyát szenteltek, fény ünnepet tartottak. Ez az ünneprend élt Mátyás királyunkig. A több éven át megszentelt gyertyáknak különös ereje van.

Akinek 6 éven át megszentelt gyertyája van, aki 6 éven át elhozza ugyanazon gyertyáit évről-évre, hatalmas erővel bír. Ezek a gyertyák új fényt, új szentséget adnak azoknak az újszülött gyermekeknek, akik közénk jönnek, és visszasegítik azokat a fénybe, akik eltávoznak közülünk. A 12 éven át megszentelt gyertyák ereje csodatévő, nagy betegségekből, kómából segítenek vissza embereket.

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Újévi köszöntők

(Az évkezdet története:
A naptári év kezdete hosszú történeti fejlemény eredménye.
A legrégebbi időkben április elsején, az ókori Rómában pedig március 1. volt, a tavasz kezdete.

Julius Caesar bevezette Kr. e. 153-tól január 1-jét, de ez sokáig nem vált elfogadottá, maradt a márc. 1.
A középkori Európában, így Magyarországon is egész középkoron át, és a nép körében még jóval később is a Karácsonyt tekintették évkezdetnek. Ezért az Újévre a „Kiskarácsony” elnevezést alkalmazták. /Lásd: „Kiskarácsony, nagykarácsony…”/)

A Gergely-naptár német bevezetése előtt sok helyen április elsején ünnepelték az újévet. Az 1500-as években azonban átálltak a január elsejére, de ha valaki meg akarta tréfálni ismerősét, április elsejére küldött neki újévi meghívást. A bolondot aztán, aki elhitte, és megjelent az újévi ünnepségen, kikacagták, és kinevezték április bolondjának.

Gergely pápa naptár-reformjától (1582) kezdve január 1. lett az évkezdet, de sokáig nem honosodott meg. Ezen segített (vagy bonyolított?) XI. Ince pápa 1691-ben, aki a polgári év kezdetének nevezte ki jan. 1-et, az egyházi év kezdetét viszont Advent 1. napjában jelölte meg.

Mindenesetre újév van és ünnepeljük méltóképpen!


Az újévi áldás a közösség jólétét, gyarapodását kívánta megalapozni (no meg újabb ürügy volt az ajándékgyűjtésre).

„Az Újévnek reggelén köszönteni jöttem,
A fiúi szeretet hozott ide engem.
Az Úr minden jókkal a házat szeresse,
A benne lakókat sokáig éltesse.
Boldog új évet kívánok.”


Kedves köszöntő még:


„Boldog újévet kívánok
Az új esztendőben,
Fehér kenyér dagadjon
A nyárfa teknőben!
Hús, kenyér és ruha
Legyen mindig bőven,
A bajokat felejtsük el
Az új esztendőben!”

Felnőttesen humoros:

„Boldog Újévet!
Bort, búzát, barackot,
Kurta farkú malacot,
Szekerembe kereket,
Lábasomba feneket,
Poharamba vörösbort,
Hadd ihassak bőven
Az új esztendőben!”

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Háromkirályozás vagy csillagozás: Vízkeresztkor (jan. 6.) vagy környékén.

Ez a Karácsony „levezetése”. A 16. sz-tól van írásos nyoma, régebben drámajáték volt, később ünnepköszöntő, adománygyűjtő Háromkirály-járás lett.

Három fiún (vagy lányon) fehér lepedő-palást, fejükön különböző színű papírkorona. Egyikük arcát sötétre is lehet festeni (ő lesz Boldizsár). Rugóra szerelt ezüst, hatágú csillagot visznek.
Csengettyűszóval bebocsáttatást kérnek: „Adjon Isten jó napot! Szabad-e háromkirályokat járni” A három király egyenként bemutatkozik.
Eléneklik az éneküket, ami a népszokás egyetlen állandó szövege, az ún. „csillagének”. (melléklet!)

A refrénkor a rugóra szerelt csillagot kiugrasztják, felmutatják.
A három király adományt kap.

Ehhez az ünnephez szokott csatlakozni az épület megszentelése is. A pap füstölés és éneklés kíséretében megszenteli az épületet (helyiséget, ahol sokan egybegyűltek). Felírják az ajtófélfára (vagy felső ajtódeszkára, gerendára, stb.) krétával a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét („jelét”), mellé az évszámot: 20 G + M + B 07
A pap a gyerekektől ajándékot kap.

(A latin eredetiben C+M+B volt, ami azt jelentette, hogy „Christus mansionem benedicat” – „Krisztus áldja meg e hajlékot”. Később elfelejtették az eredeti jelentést, és újat találtak ki neki. A Gáspár latinul Caspar. A magyar hagyományban változott G-vé.)

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Szentcsaládjárás ovis, kisiskolás változata

A Szent Család szobrát vagy képét a csoportok egymás termeibe viszik át, vonuláskor énekelnek, feldíszített helyre teszik, másnapig ott marad. A fogadó csoport valami apró ajándékot adhat a képet hozó csoport tagjainak. Másnap ők viszik a harmadik csoporthoz, végül megkapja az első.

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Karácsony ünnepléséhez néhány kedves, vallásosságot tükröző népi mondóka (kántáláshoz, betlehemezéshez):

„Én kis morzsa, gyenge rózsa,
Nem jártam még iskolába,
Mégis tudom ám a verset,
Kis Jézuska ma született
Jászolba.”

„Mikor én kis gyermekecske voltam,
Juhok után jártam,
Egy piros almácskát találtam,
Azt is az Istenkének szántam.
Szálljon erre a házra
Az Isten áldása,
Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

„Áldom, magasztalom Seregeknek Urát,
Hogy megadta élnünk ez Karácsony napját.
Áldja meg az Isten e háznak gazdáját,
Kedves gazdasszonyát és minden családját!
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!”

Válasz

B Klári üzente 7 éve

A régi magyarság a téli napfordulókor a nemzeti összetartozását is ünnepelte, az évnek ezen a kitüntetett pontján önazonosságának megőrzése és megerősítése nagyobb hangsúlyt kapott a szokásosnál.

A legteljesebben Hérodotosznál maradt fenn az a szkíta-magyar eredetmonda, ami egykor komoly összetartóerőt jelentett a benne foglalt őstudás miatt. A monda szerint Hargita, az első király három fiának uralkodása idején az égből aranykincsek – eke, járom, bárd és ivócsésze - hulltak a földre, de a lángoló kincseket csak a legkisebb fiú tudta magához venni, ezzel kiérdemelte, hogy ő legyen minden szkíták királya. A messzi múltba visszanyúló monda az emberiség felemeléséért égi elrendelésre elkezdett földművelésről szól. Emellett őrzi az emlékét a meteoritokból készített első fémeszközöknek, és bizonyítja a magyarságnál a királyságnak, mint szervezett közösségi formának az ősrégi hagyományát, ahol a nem mindennapi tettek emeltek valakit vezetővé.

A kutatásnak a görög forrás torzítása miatt sokáig gondot okozott a fivérek neveinek jelentése, de végül egy magyar népmese megadta hozzá a kulcsot, amiben a monda tartalmának megfelelően a király három fiát Árpának, Zabnak és Kölesnek hívják. (Grandpierre K. Endre – Grandpierre Attila: Atilla és a hunok. 2006. 42.) A népmese és a monda szereplőinek azonosságát megerősíti, hogy mindkettőben Köles a legfiatalabb, és bátyjait felülmúlva ő a győzedelmes hős.


Lényeges eleme a mondának, hogy a kezdetekről, az ember megjelenéséről tudósít, mert Hargita nem csak a legelső király, hanem a legelső ember is a szkíták földjén. Ahogyan a királyi szkíták a legifjabb testvértől származónak mondták magukat, más szkíta nemzetségek is az első ember valamelyik fiát vallották ősüknek, így lett az eredetmonda az összetartozás-tudat egyik biztos alapja. A közösségeknek változhat a nyelvük és a műveltségük, de a testvéri köteléket meghatározó közös múlton lehetetlen változtatni.

Több népnél szokás a téli napfordulókor ekét égetni, a szertartás egyetlen magyarázatául az eredetmondánkban megjelenő lángoló eke adódik, mint tüzes meteorit anyagából készített, égi eredetű eszköznek a jelképe. (uo. 45.)

Válasz

B Klári üzente 7 éve

Kizárólag a szkíta-magyar műveltségből válik érthetővé az ünnepi ekeégetés szokása, ami egyben elárulja, hogy melyik néptől került át más népek hagyományába. A belső-ázsiai hun tömegeknek köszönhetően a monda nyomai Kínában is megtalálhatóak. A régi kínai műveltségben ismert a Köles Herceg alakja, aki nemzetségős, az emberek közbenjárója az égnél, valamint a földművelés, a gabona elterjesztője. (Henri Maspero: Az ókori Kína. 1978. 112, 192.) A legfőbb jellemzők mellett még a királyi eredetre utaló hercegi cím is egyezik.

Az ősi eredetmondánk fennmaradt tárgyi valósága a görbe gerendelyű eke, ami az egykori hun területen, a Kárpát-medencétől Kínáig és a Balkán-félszigetig volt elterjedve. (Lükő Gábor: A magyar lélek formái. 1942. 114.) Ennek az ekefajtának a sajátossága, hogy az egyik része szándékosan ívelt, a kínai hagyomány szerint kígyózó sárkány gerincét idézve ezzel. A sárkány eredetileg az izzó Nap jelképe, az ekével való azonosítása egyetlen esetben lehetséges, ha az eke lángol, ami újra csak a szkíta eredetmondához vezet. A barbár magyarság erőltetett dogmája miatt fontos megemlíteni, régészek által feltárt ekevasakkal és történeti forrásokkal igazolható, hogy a hunok-magyarok már a régi időkben műveltek földet. Az Ekeholdja, valamint az Eke-, Szántóvas-, és Járomszegcsillag elnevezések mutatják, hogy a monda tárgyai egykor az ősvallási fogalmakkal teleszórt magyar égen is helyet kaptak. Több esetben az ősi történeti alapnak megfelelően csak az eszközök fém alkatrészeit nevezték meg a csillagokban. Valószínűleg az első időkben szintén az eredetmondára utalva festették fel az ekevas képét a tavaszi ünnepekre készített magyar hímestojásokra. (uo.129, 195.)

Magyarázatra szorul még, hogy miként kapcsolódott nemzetünk eredetének és az eke feltalálásának ünnepe a téli napfordulóhoz. Az újjászületése után a Nap olyan hatással van a földi élet fejlődésére, ami őseink szemében rokonítható volt az első ember megjelenésével és a természettel összhangot találó földművelés megkezdésével.

magyartaltos.info

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu