A régmúlt időkben kialakult keleti orvostudomány lenyűgöz tökéletességével, következetességével, logikájával és hatékonyságával. Megértéséhez el kell fogadni a filozófiai tételeit és meg kell ismerni kifejezéseit.

A hagyományos kínai orvoslás elméleti alapja a Dao. A lényege az, hogy a világon mindennek van két forrása: Jang és Jin, amelyek az eredetileg egységes Csi energiából születtek.

A Jang és Jin szimbólumai az ősi traktatusokban a tűz és a víz, amelyek a szembenálló minőséget tükrözik. 

A tűz minden tulajdonságát a Janghoz lehet sorolni: forróság, fényesség, lendületesség, erő, felfelé és kifelé tartó mozgás. A víz minden tulajdonságát a Jinhez lehet sorolni: lassúság, hideg, színtelenség, lefelé és befelé tartó mozgás.

A Jin és a Jang ellenállnak egymásnak, kölcsönösen függnek egymástól, és a meghatározott körülmények között egymásba alakulnak. 

Az ősi filozófusok monád formájában ábrázolták a Jint és a Jangot (TajCsi Tu), amelyen a fehér szín a Jangot tükrözi, a fekete pedig a Jint. Az ellentét és az összefüggés- a görbe vonal az egymásba való átalakulási képességük; a pontok pedig az egyik eredetnek a csírája a másikban.

A betegség  kialakulása a Jin és a Jang viszonylagos egyensúlyának elvesztése, valamelyiknek feleslege vagy hiánya. Ha az ártalmas tényező Jin tulajdonságú, akkor a Jin felesleg miatt a "hideg felesleg" tünetei mutatkoznak. Például hideg végtagok nagy vérveszteség esetén. 

Ha az ártalmas tényező Jang tulajdonságú, akkor a Jang-felesleg miatt a "meleg felesleg" tünetei mutatkoznak. Például gyors, akut betegségek lázzal. 

A Jin-Jang egyensúlyelvéből kiindulva, a keleti orvoslás fő feladata visszaállítani az egyensúlyt, biztosítani a harmóniát.

A gyógyítás az ellenkező hatást kell, hogy kiváltsa. A Jang tüneteit csillapítani keÍl, a Jin tüneteit serkenteni. Így, a Jint vagy a Jangot elvéve, vagy hozzáadva lehet visszanyerni az elveszett egészséget. 

A Jin és a Jang forrásai az ételek és a biológiailag aktív adalékok.

A Jin ételek: görögdinnye, szőlő, gránátalma, citrom, mandarin, őszibarack, szilva, datolya, padlizsán, zöldborsó, tök, káposzta, barnamoszat, sárgarépa, torma, petrezselyem, paradicsom, földimogyoró, gomba, sertéshús, hal, kefir, víz, só, ecet, keményítő, fürjtojás, köles.

A Jin jellegű ételek hűsítenek, a testet puhítják és bágyasztják. A feleslegük étvágytalanságot, nyomott és összetört érzést okoz.

A Jang ételek: kukorica, mustár, piros paprika, banán, körte, burgonya, vörös hagyma, retek, fokhagyma, bab, dió, hajdina, búza, rizs, méz, szezámolaj, napraforgóolaj, kukoricaolaj, marhahús, birkahús, baromfi, nyúlhús, tehéntej, tésztafélék, liszt, bor, zöld és fekete tea, cukor, tyúktojás.

A Jang jellegű ételek meleget adnak, szilárdítják a testet, feleslegük feszültséget, hevességet, ingerültséget okoz.

Nyári melegben több Jin jellegű ételt érdemes fogyasztani, amely hűsít, télen a meleget adó Jang jellegű ételeket részesítsük előnyben.

A szervezet működésének minden funkciója és megnyilvánulása, minden szerve és szövete szintén Jinhez vagy Janghoz tartozik (Csan-Fu koncepció).

A Jinhez tartozik: a nőiesség, a test alsó fele és jobb oldala, a mell, a has és a "tömör szervek" (szív, lép, tüdő, vese és máj)

A Janghoz tartozik: a férfiasság, a test felső fele és baloldala, a hát és az "üreges szervek" (gyomor, vékony és vastag bél, húgy- és epehólyag).

Csan-Fu koncepció

E koncepció alapján, az öt Csan szervet (szív, tüdő, lép, vese, máj), amelyekre a tömörség jellemző, energiagyűjtő szerveknek tekintjük (a szervezet energiatartalékai). Az öt Fu szerv (gyomor, vastagbél, vékonybél, húgy- és epehólyag), amelyek üregesek, a táplálék befogadását, emésztését és felszívódását szolgálják (dolgozó szervek). A 10 fő szerven kívül, amelyek rendelkeznek bizonyos morfológiai szerkezettel, létezik még 2 "egyezményes szerv": a szívburok, amely a Csan-szervekhez, és a hármas melegítő, amely a Főszervekhez tartozik.

A Csan-szervek funkciója az, hogy tápanyagokat, Csit (élet-energiát), vért és nedveket termelnek és gyűjtenek (életszubsztancia).

Szív: a vérerek kontrollját, a szellemi állapotot, a pszichikai aktivitást, a tudat, a memória, a gondolkodás és az alvás állapotát biztosítja.

Tüdő: a légzést biztosítja, a vízcserét, a haj és a bőr állapotát ellenőrzi, az egész szervezet energiáját szabályozza.

Máj: a vér raktározását, az epe elválasztását biztosítja, az inak, a látás, a központi- és a perifériás idegrendszer állapotát ellenőrzi.

Lép és hasnyálmirigy: az emésztést és a tápanyagok szállítását biztosítja, a vér és az izmok állapotát ellenőrzi. Ennek működésétől függ az étvágy. A lép energiája fenntartja a belső szervek helyzetét, megakadályozza a süllyedésüket

Vese: a szervezet reproduktív képességét ellenőrzi, a szervezet növekedését és fejlődését, a csontvelő termelését, a csontok és a vér képzését biztosítja, a vízcserét szabályozza, a hallószervek funkcióit biztosítja.

Szívburok: funkcionális rendszer, a vérkeringést, a légzést, az érzéseket és a nemi funkciókat szabályozza.

A Fu-szervek szerepe, hogy megvalósítják az emésztést, a tápanyagok felszívódását és a salakanyagok kivezetését.

Gyomor: befogadja és feldolgozza a táplálékot.

Vékonybél: a táplálék további emésztése, a tápanyagok felszívódása a vérbe, valamennyi víz felszívódása.

Vastagbél: a tápanyagok és a víz felszívódása, széklet kialakítása és kiürítése.

Epehólyag: ellenőrzi az epe összegyűjtését és a bélbe való elválasztását.

Húgyhólyag: gyűjti és üríti a vizeletet.

Hármas melegítő: biztosítja a Csan-Fu-szervek néhány funkcióját (tüdő, szív, gyomor, lép, vese, húgyhólyag).

Az U-Szin koncepció

Ez az öt forrás az anyagi világ és a mozgás alapelemeit szimbolizálja: a fa az újjászületés és növekedés; a tűz a fejlődés csúcspontja, maximális aktivitás; a föld a ciklikus változások központja; a fém a hanyatlás kezdete; a víz a minimális aktivitás, passzív erő. A környező világban (makrokozmosz) az ember úgy létezik, mint külön kis világ (mikrokozmosz), és ugyanabból az 5 elemből tevődik össze, amelyekkel táplálkozik az étel és a levegő révén. E koncepció szerint, minden szerv egy meghatározott őselemhez tartozik, együttműködik a többi szervvel és a környező világgal. A keleti orvosok igyekeztek megtalálni az összefüggéseket és a kölcsönhatásokat, és harmonizálni azokat. Az ötelem-rendszert általában pentagramm formájában jelenítik meg:

A ciklus koncepció

Ez a Teremtési és a Pusztítási ciklus koncepciója. A Teremtési ciklusban minden őselem a következőt teremti és táplálja azt energiával. Például a tűz, elégetve a fát, hamut teremt, amely földdé válik. A föld teremti a fémet, a fém teremti a vizet, a víz a fát, a fa a tüzet, és a ciklus kezdődik újra. A Pusztítási ciklusban minden őselem elpusztítja, vagy elnyeli az előtte lévőt: a föld elnyeli a vizet, a víz kioltja a tüzet, a tűz elolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa kiszívja a földet.

Az úgynevezett öt elem tan:

Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. Eszerint az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön előről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása (itt ötödik évszakként szerepel a nyárutó).

Ez az öt elem a természetben jelenlévő és ránk ható természeti képződmény, sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Itt megint a nyugati ember számára furcsának, érthetetlennek tűnő fogalmakkal állunk szemben. Hogy lehet egy működési folyamat első fázisa a fa? 

A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló jegenyefára gondoljunk, mely talán nem jelent nekünk mást mint egy megcsodálnivaló természeti képződményt, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal fantasztikus sebességgel rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben.

Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.

A tűz a következő fázis, melyet a fa táplál. A tűzre jellemző a kiáradás, szétterjedés - gondoljunk arra, ahogy a láng pillanatok alatt felloban és szétterjed -, valamint a hőség. A tűz elem tehát evvel analógiában a növekedést, szétterjedést, a nyarat képviseli. Belső szerveink közül idetartozik a szív, mely szétárasztja a vért ereinkben és idesorolandó a szív yang párja a vékonybél. A tűz hatására hamu, pernye keletkezik, mely beolvad a földbe.

A földtől táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött. A föld nedvességet sugároz ki magából, termékenységet képvisel. A föld elem tehát az átalakulást, átalakítást, a nedvességet jelképezi, a rá jellemző évszak a nyárutó. A földhöz tartozó szervünk a lép (és yang párja a gyomor), mely az emésztés központi szerve, azaz a táplálékok átalakítását végzi, s a "húst" (az izom nem mozgató része, hanem a tömege) és a kötőszövetet uralja.

A földben képződik a fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt magából, jellemző rá a tisztaság. A fém elem képviseli az őszt, a hanyatlást, a klimatikus energiák közül a szárazságot. Idetartozik "legtisztább" szervünk a tüdő és Yang párja a vastagbél. (Azért nevezi a keleti orvoslás a legtisztábbnak a tüdőt, mert ő fogadja be a levegőt, az égi energiát, mely a legtisztább energia.) A tüdő uralja a bőrt.

Az ötödik fázis a víz, mely a hidegséget, mozdulatlanságot, a megállapodást, a halált jelképezi. Ugyanakkor a vízre van szükség ahhoz, hogy a fa majdan újra kirügyezzen. A víz elemhez tartozik a tél, a hideg, belső szerveink közül a vese és a húgyhólyag.

Úgy hiszem sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, ha az orvoslásból merítünk példákat, mik azok a betegségek, melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal,a szeles időjárásban jellemzően megszaporodnak a rheumatikus betegségek, az izmok, inak betegségei.

A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák rosszabbodnak. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is. Nem ismeretlenek azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem.

A Csí koncepció

Az ember és a kozmosz össze vannak kapcsolva Csi energiával. Ez alatt a kifejezés alatt a kínai orvostudományban egy finom szubsztanciát értenek, amely nem érzékelhető az érzékszerveinkkel vagy a műszerekkel. Olyan fogalmakkal lehet megmagyarázni, mint az életerő, szellem, hangulat. A Csi életenergia hatására működik az egész szervezet. Az ember a külső világból kapja a táplálékot és a levegőt, ezért annak egyensúlyától függ az egészsége. Megkülönböztetik a belső Csi-t, amely az emberi testen belül kering, és a külső Csi-t, amely a természetben.

A külső Csi, bekerülvén az emberi szervezetbe, részlegesen átalakul belső Csi-vé, a belső Csi - elhagyva a testet - átalakul külső Csi-vé. Így játszódik le a Csi állandó körforgása. A táplálékkal és levegővel jut a szervezetbe. A légző- és emésztőrendszerek állapotától függ, hogy mennyire tudnak telítődni az energiával, és ettől függ a szervezet általános állapota. A szervezet Csi-je aktív kölcsönhatást fejt ki az összes szövetre, különösen a vérre. A vér harmonikus cirkulációja tartja fenn az erős szellemet. A Csi gyengülése vérkeringési zavart okoz, a vérpangás pedig a Csi pangását. Nincs olyan hely a szervezetben, ahová nem jutna Csi. A Csi áramlásától függően a szervezet muködése gyorsul, vagy lassul.

A Csi alapvető funkciói:

• a szervezet növekedése és fejlődése,
• vérkeringés ellenőrzése,
• hőcsere ellenőrzése,
• a szervezet védelme a külső ártalmas tényezők ellen, ha mégis bejutottak, akkor a Csi küzd ellenük,
• a szervezet minden anyagcsere-folyamatának ellenőrzése és szabályozása, mint izzadás, a test nyílásainak nyitása és zárása (vagyis vizelet, széklet, sperma ürítése),
• az egész szervezet táplálása.

A Csi-nek több fajtája létezik:

• Öröklött energia: a magzat formálása kezdetén keletkezik.A szülőktől öröklődik, és a vesében tárolódik. Ennek mennyisége határozza meg a szervezet fejlődési programját. Az öröklött energia telítettségétől függ az ember nemi funkciója és az utódok nemzése. A nőknél ez az energia maximális szintjét 28 éves korban éri el, a minimális szintjét pedig 49 éves korban, a férfiaknál a maximum 32 éves korban figyelheto meg, a minimum 64 éves korban. Ennek az energiának a kimerüléséhez vezet a helytelen táplálkozás és az alkohol.

• Szellemi energia: a megtermékenyítéskor alakul ki és a szervezetbe jutott táplálék (étel, levegő) segítségével fejlődik.

• Tápláló energia: a születés előtt alakul az anyaméhben. Születés után kezd működni, amikor az új test megkapja a táplálékot. A vérkeringésseI eljut a szervezet minden sejtjébe. Gyengülését a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkohol okozza.

• Védő energia: a Jang energiának az a része, amely a szervezet védő erőit alkotja.

• Rendellenes energia: a különböző funkcionális zavarok okozója. Minél mélyebben jut a szervezetbe, annál veszélyesebb a helyzet. Energiahiányos helyeken keletkezik érzelmi és fizikai kimerültségnél. Kezdeti stádiumban a védő energia gátat emel a rendellenes energia kialakulásának.

A Cin-Lo koncepció

Az emberi szervezetben a Csi energia nem akárhogyan terjed el, hanem 12 páros és 2 páratlan meridiánon kering,vagyis csatornákon, amelyeknek nincsen anatómiai megfeleloje(Cin-Lo koncepció). A modem biofizika bebizonyította, hogy a meridiánrendszer tényleg létezik. Ez a rendszer egyféle kapcsolat az éteri és a fizikai test között. Az életenergia sorban áthalad a test minden szervén, egy nap alatt egy egész kört tesz meg. Minden meridiánnak van maximális és minimális aktivitás időszaka.

A szervek óráit a következő sorrendben kell elképzelni:

A maximális aktivitás időszakát nevezik a "szervóráinak", 2 óráig tart, és az adott szervnek ez a legjobb ideje a befolyásolására (gyógyítására). Ha tudjuk a napnak azt az időszakát, amikor az adott szerven keresztül maximális energia áramlik, akkor tudjuk ezt a szervet leghatékonyabban gyógyítani. Következésképpen a gyógyítás szigorúan meghatározott időben a leghatásosabb.

A felsorolt meridiánok között magyarázatra szorul a hármas melegítő. Ez egy megegyezéses szerv, 3 részre osztható.

Felső melegítő (a test felső része) - a szív és a tüdő funkcióit foglalja össze, a különböző szervek és szövetek avérrel és Csi energiával való táplálásában. 

Középső melegítő (a test középső része)- a lép és a gyomorfunkcióit foglalja össze: a tápanyagok emésztése és felszívódása. 

Az alsó melegítő (a test alsó része) - a vese és a húgyhólyagfunkcióit foglalja össze: ellenőrzi a vízcserét és a Csi életenergia bekerülését. 

A hármas melegítő maximális aktivitásának idejét fel lehet használni, mint tartalék lehetőséget, ha elmulasztottuk az adott szervnek az idejét. Ahhoz, hogy tudjuk, melyik meridiánt használjuk a különböző betegségeknél és tüneteknél, használjuk a következő oldalon található összefoglalót.

tiens-online.hu