Manapság ezoterikus divattá vált, hogy „bevonzunk” az életünkbe a sikert, pénzt, csillogást – a nők pasit, a férfiak nőt, valamint szeretetet, áldást és fényt „küldjünk” annak, akit legszívesebben egy kanál vízben megfojtanánk.

A szavak szintjén igaz, hogy valami elindul, de a hatás a legtöbb esetben vagy elmarad, vagy lesz ugyan, de nem az, amit szerettünk volna. A nem látható világban ugyanúgy működnek a törvények, mint a fizikai világban, és ha nem megfelelően alkalmazzuk ezeket a törvényeket, az eredmény sem lesz megfelelő.

Volt egy időszak, amikor én is aktívan kísérleteztem, próbálkoztam „bevonzani” mindazt, amit szerettem volna. Nem sikerült, sőt! Azért nem sikerült, mert nem voltam tisztában azzal, hogy pontosan mit is csinálok.

Ha úgy akarunk például tévét szerelni, hogy nem értünk az elektronikához, akkor a legjobb, ami történhet, hogy nem ráz meg az áram. Annak meglehetősen kicsi az esélye, hogy a tévé pusztán a jó akaratú beavatkozásunktól működni fog.
Ilyesmi a mágia – a Teremtő Erő használata is!

Tulajdonképpen minden pillanatban mágusok vagyunk – még ha ennek nem is vagyunk a tudatában –, mert gondolatainkkal, érzéseinkkel, szavainkkal, és természetesen tetteinkkel állandóan teremtünk: a gondolatok, az érzelmek és a megnyilvánult dolgok birodalmában.

I. A bevésődés törvénye

Ez az első törvény, és azt mondja ki, hogy minden, amit teszünk, gondolunk, érzünk, mondunk, beleíródik a Világegyetem Nagykönyvébe. Ezt hívják Akasha Krónikának, és higgyük el, hogy minden, ami valaha a világon történt (még a legapróbb esemény is), ebben megtalálható.

Ha a világ egy hatalmas számítógép volna – mint ahogy nem az –, akkor a gigantikus vincseszterén lévő napló-fájlba íródna ki automatikusan minden „folyamat”, ami a számítógépen (= a világban) történik. És ha már itt tartunk, meg kell, hogy említsem a múlt század legnagyobb elektronikai-villamossági zsenijét: Nicola Teslát is, aki kísérleteivel igazolta, hogy a világon mindenütt jelenlévő, formanélküli, finom-anyagi éter ugyanaz, mint amit a beavatási hagyomány Akasha Krónikának hív.

De tekinthetünk az Akashára úgy is, hogy ez a karma napló-főkönyve egy egyénre „lekérdezve”, amelyben tételesen szerepel a kiadási és bevételi oldalon mindaz, amit mi tettünk ill. ami velünk történt egy adott életünkben. És amikor jön az évzárás (= a Nagy Kapu átlépése), az égi főkönyvelő, Thot (= Hermész Triszmegisztosz = Merkúr) fogja áttanulmányozni a listánkat, hogy összesítve pozitív-e a mérlegünk.
Ha nem az, akkor egy kis regenerálódás (és némi purgatórium) után megyünk le a következő körre…

Ezt az aktust ábrázolja gyönyörűen az egyiptomi Halottak Könyvének – Rú nú peret em herú, aminek eredeti fordítása „A fénybe való kilépés könyve” – szív-mérlegelése is (az íbisz fejű Thotot ott látod a mérleg jobb oldalán, amint szorgosan könyvel)

 

Mindennapi hatása, következményei

A bevésődés törvényét tetten érhetjük mindennapi életünkben is. Valószínűleg mindenkinek volt már olyan tapasztalata, hogy belépett egy idegen házba/lakásba és ott egy nyomasztó légkör fogadta. Ilyenkor, mégha nincs is senki a lakásban, akkor is menekülni szeretnénk. Azoknak a lakóknak, akik ott laktak, a tetteik, beszédük és kisugárzásuk, aurájuk, érzelmeik beleivódtak a falakba, a bútorokba, az egész lakásba. A tárgyak magukba szívták mindazt, amit az ottlakók magukból kiárasztottak.

Ugyanígy az igazi szent helyek, amit a zarándokok nemes, emelkedett érzései, gondolatai folyamatosan táplálnak, hasonlóan őrzik a beléjük vésett emlékeket. Ezért is kell(ene) mindig tisztán belépni egy szent helyre, egy templomba – a sintó hívőknél vagy a muzulmánoknál máig megmaradt a rituális tisztálkodás szokása mecsetbe, szent helyre való lépés előtt.

Ne feledjük, hogy csak azt tudjuk magunkból kiárasztani és ezzel a környezetünket megpecsételni, amit mi már magunkba szívtunk, ami a lényünk szerves részévé vált. Ezek – legyenek jó tulajdonságaink vagy rossz szokásaink – már belénk vésődtek, és mágikus adó-vevőként szolgálnak: lényünk jellegét kisugározzák (adó) és ezzel olyan hatást fejtenek ki, ami odavonza ennek a rezgésnek megfelelő embereket, de a láthatatlan lények garmadáját is, amiket bár lehet, hogy tudatlanul, de érzékelünk (vevő).

Emiatt talán már érthető, hogy miért nem tudunk pl. pénzt, gazdagságot hipp-hopp magunkhoz vonzani – még akkor sem, amikor a tranzit Jupiter trigont vet a 2. házunkra.  Ha a “bevonzást” azzal a gondolattal akarjuk elérni, hogy minél gazdagabbak legyünk, és ehhez még a kapzsiság, nagyravágyás, hatalomvágy érzése is társul, bizonyára nem a pénzt, a jólétet, hanem a kapzsisággal együtt rezgő entitásokat fogjuk magunkhoz csődíteni – ezeknek pedig nem az a céljuk, hogy mi legyünk gazdagok, hanem hogy a saját kapzsiságuk kielégüljön – táplálék gyanánt pedig a mi kapzsiságunk szolgál.

Vannak ugyan olyan praktikák, amikor megfelelő képzettséggel, szilárd, erős akarattal ezeket a nemlátható lényeket a szolgálatunkba tudjuk állítani, akik lehet, hogy azon fognak dolgozni, hogy gazdagok legyünk, ám ezt nem a saját akaratukból, hanem a mágus erősebb akaratának hatására teszik. Ez már a fekete mágia határmezsgyéje… erre láthatunk kiváló példákat a nagyszerű Harry Potter sorozatból.

Továbbá érdemes még figyelembe venni, hogy ezek a lények nem „ingyen” dolgoznak, hanem munkájuk végeztével benyújtják a számlájukat, ami ugyanúgy szerepelni fog az égi könyvelésünkben.  

szerző:Kárpáti Gábor Csaba