Alább egy Szemiotika tárgyú egyetemi dolgozatot osztunk meg, mely a Szentkoronaradio.hu-n jelent meg. (Szemiotika leegyszerűsítve jeltant jelent.)

A pálosok nyomában…

Taglalni kívánom a történelmi hátterüket, a szokásaikat, a jelképrendszereiket (pl.: címer) Témaválasztásom oka több pilléren nyugszik. Egy hónapja, 2008. december. 13-án volt 700 éve, hogy a pálos rendet, a pálosok létezését hivatalosan is elismerte és elfogadta a római katolikus egyház feje, a pápa. Két nappal később, 2008. december 15-én, hajnali két órakor pedig elhunyt Árva Vince atya, aki egész életét a pálos rendnek szentelte. Fontosnak érzem ebben az időben, hogy az egyetlen magyar alapítású, (római katolikus, férfi) szerzetesrendről írjam ezt a dolgozatomat.

A téma viszont rendkívül kényes… egyes vélekedések szerint a pálosok valamiféle ősi magyar tudás birtokában voltak, különös módon összefonódtak (összefonódnak…) az ország sorsával. Jó példa erre Pázmány Péter gondolata: "Ha tudni akarod az ország soros állapotját, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van." (Néhányan addig is elmennek, hogy a pálosok igazából táltosok, etimológiai szempontból tényleg találhatunk párhuzamot egyébként. De jómagam ettől az állásponttól távol kívánom tartani magamat, hiszen a pálosok keresztény szerzetesek voltak.)

A hivatalos pálos vezetést minden olyan vélekedést egyenesen, és határozottan elutasít, ami a pálosok magyarságtudatának fontosságát emeli ki. A kérdés, hogy miért? Árva Vince atya egy interjújában így fogalmazott: „…félnek valamilyen rejtélyes ok miatt az ősi pálos szellemiségtől! Talán azért, mert magyar!”. (Árva Vince atya személyét és életútját dolgozatomban külön kívánom taglalni.)

Az írásom címének „A pálosok nyomában…”-t választottam, szemiotikailag már ez sem elhanyagolható, hiszen valakinek, valaminek a nyomába eredni, nyomait kutatni nem mást jelent, mint a fennmaradt jelekből (jelen esetben a nyom=jel) érteni, és nem utolsó sorban tanulni.

A pálosok története

Boldog Özséb, a rend alapítója

A rendet Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Pilisszentkereszt, 1270. január 20.), esztergomi kanonok alapította, 1250-ben. Boldog Özséb a Gyöngyösi Gergely „I. Remete Szent Pál Remete testvéreinek élete” című latin nyelvű kódexe szerint híres magyar családból származott. Tormay Cécile írónő egyenesen az Árpád-háziakkal rokonítja „A fehér barát” című regényében.

Esztergomban kanonokként szolgált, tartotta a környékbeli remetékkel a kapcsolatot és megtetszett neki ez az életforma. Váncha István esztergomi érsek 1246-ban hagyta jóvá, hogy Özséb remetei életet élhessen. Boldog Özsébet tudatos áldozatvállalás vezette a remeteségbe, engesztelés, vezeklés a népért a hazáért. Özséb Pilisszántó közelében egy barlangban „remetéskedett” néhány társával. A barlang elé egy nagy fakeresztet állítottak. Boldog Özséb a kereszt előtt imádkozott, miközben látomása volt.

A látomásában sok kis lángnyelvet látott az erdő mélyén. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül a kereszt előtt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. A keresztről pedig hangot hallott: „Özséb, gyűjtsd össze a remetéket egy szeretet-közösségbe!”

Boldog Özséb engedelmeskedett az Isteni kijelentésnek, és megszervezte a rendet (1250), szerzeteseket gyűjtve maga köré. Kolostort és templomot építettek a barlang közelébe a Szent Kereszt tiszteletére, ezért sokáig a „Szent Kereszt testvéreinek” is hívták őket. Ellenben magukat „Első Remete Szent Pál testvéreinek” nevezték, hiszen közösségük égi patrónusává Remete Szent Pált tették meg. A rend hivatalos neve: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje (latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, O.S.P.P.E.). Boldog Özséb az általa alapított Szent Kereszt monostorban hal meg, súlyos betegség után, 1270. január. 20-án. A templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Özséb életében már 16 pálos kolostor állt Magyarországon, később ez a szám 150-re emelkedett. Boldog Özséb hivatalosan nem kapta meg a „boldog” címet, ezt ősi pálos szokás szerint kortársai (rendtársai) ruházták rá. 2008-óta viszont a nyilvános kultusza engedélyezve van, ami „felér” a boldoggá avatással. Szenté avatása folyamatban van.

A rend pápai jóváhagyása

Boldog Özséb 1262-ben néhány társával Rómába ment, hogy a pápától (IV. Orbán) rendjének jóváhagyását kérje. Itt egyébként segítségére volt - a magyar édesanyától származó - Aquinoi Szent Tamás és az első magyar bíboros Váncha István, aki Özsébet a remeteségbe engedte. (Érdekes megjegyezni, hogy Magyarországon korábban is alapítottak szerzetesrendeket, de azok hosszútávon életképtelennek bizonyultak, és egyik sem kezdeményezte a rend pápai jóváhagyását.) A pápa elutasította a kérelmet, a rendet csak 1308 decemberében hagyják jóvá.

A pálosok és a királyok kapcsolata

Bátran kijelenthetjük, hogy a pálosok és a királyok útja sokszor összefüggőt, összefolyt és nem egyszer megdöbbentő módon. Az Árpád-házból elsőként IV. Béla említhető. 1270-ben hal meg, pontosan abban az évben, amikor a pálos rend alapítója, Boldog Özséb is elhunyt. „Özsébet a generálisi székben Benedek követi, aki 1290-ben hal meg. Ebben az évben pedig IV. László királyunk is meghal.” III. András, az Árpád-ház utolsó uralkodója 1301-ben hal meg. „Mondani sem kell már ezek után, hogy a pálos generális, István is ugyanakkor hal meg. Lehet érzékelni, hogy hatalmas tudásról van szó, és nemcsak a földi utakat kell egyengetni, hanem az égen is van közös dolgunk.” – Írja a gondolat atyja, Szántai Lajos.[1]

Ezeknek több mint jelzésértékük van…, ennyi véletlen nincs.

A rend a XIV-XV. században élte fénykorát Magyarországon. Sok helyen terjeszkedtek, kolostorokat emeltek, a pálosok eljutottak Kárpátaljára és Erdélybe is, sőt, átlépték a történelmi Magyarország határait: Lengyelországban is megalakult a pálos közösség. (Ennek a rend életében később még fontos szerepe lesz.)

A pálosok elhivatottsága hazájuk iránt nem egyoldalú. Több király kiemelten kezeli a pálosok ügyét. Nagy Lajos (1342-1382) Márianosztrán, 1352-ben kolostort és kegytemplomot épít a pálosok részére (a templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére). (A település neve külön érdekes, hiszen a latin Maria nostra „a mi Máriánk” névre vezethető vissza.) Nagy Lajos élete végén sok időt töltött a pálos szerzetesek között elvegyülve. Erre szép bizonyíték egy feljegyzés, ami szerint három firenzei polgár a Margit-szigeten papnak nézte a Nagy Lajos királyt, „…hiszen nem volt a fején még korona sem, hát mi az hittük, hogy a papja.”

A következő uralkodó aki fontosnak érzi a pálosokkal ápolni a kapcsolatot: Hunyadi Mátyás. Életében fontos szerepet játszott a hit, ez jól tükröződik művészetén, pl.: a Corvináiban számos Jézusábrázolás megtalálható, szívesen fogadja a pápai áldást, és nem utolsó sorban, ő a keresztény Európa védelmezője. Sixtus pápa így köszöntötte Mátyást: „Te vagy a mi szabadítónk, te vagy a keresztény államok reménysége.” Mátyás király hitéletével a pálos rendhez fordult, egész uralkodása alatt velük tartotta a kapcsolatot. Jelzés értékű az is, hogy amikor magát először nevezi választott királynak, január 24-ére, Szent Pál ünnepének előnapjára esik. Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes visszaemlékezéseiből tisztán látjuk, hogy Mátyás király egyfajta szellemi vezetője is volt a pálos rendnek, valamint Mátyás számított az adott pálos generális segítségére az ország ügyeinek intézésében. Mátyás életvitelének fontos alappillére volt a pálosok tanítása, útmutatása. Azt hiszem, ez is jelzés érétkű lehetne a későbbi korok számára…

A pálosok és Mátyás címere

A pálos rend és Mátyás király címere között kísérteties hasonlóságokat lehet felfedezni. A két címerállat gyakorlatilag megegyezik. Ez az oroszlán és a holló.
Vizsgáljuk meg, hogy kinél mit jelentenek ezek a szimbólumok.

A pálosok esetében az oroszlán és a holló is Remete Szent Pál életére illetve halálára utal.

A holló volt az, ami minden nap táplálta – épp úgy mint a Bibliában, Illés prófétát – és az oroszlánok voltak azok, akik vigyáztak testére, hogy ne ehessék meg azt vadállatok, és így megmaradhasson romlatlan állapotban.

Mátyás király esetében a holló jelentéséhez több magyarázat is tartozhat. Egyes vélekedés szerint Hunyadi Mátyás pusztán kedvelte a hollót. A Sziléziai Krónika szerint egy vadászat emlékét őrzi a holló, amikor elragadta Mátyás gyűrűjét, de a király visszaszerezte azt. Végül az a vélemény is megállja a helyét, miszerint a holló mint az anyai hír hozója van jelen a címerben. Arany János „Mátyás anyja c.” balladájában így fogalmaz, amikor Szilágyi Erzsébet búslakodva gondolkodik, hogy vajon ki vihetné el a leggyorsabban levelét a fiának: „S ahol jön, Ahol jön, Egy fekete holló; Hunyadi Paizsán Ül, ahhoz hasonló.”.

Az oroszlánokhoz érdekes megemlíteni, hogy Mátyás király udvarában tartott néhány oroszlánt, akik vele egy időben haltak meg.

Összegezve mindkét címer azonos állatmotívumokkal dolgozik. Ez különös, de bizonyára ez sem véletlen. A pálosok és Mátyás „közös életének” szép és különleges egyezése. Ami viszont igazán különös, hogy a pálosok címerében lévő holló csőrében is gyűrű van, hiszen a pálosokhoz kapcsolódó holló csak kenyeret vitt csőrében Remete Szent Pálnak. Így a pálosok gyűrűje rejtély marad…

Mátyás király halálakor a pálos évkönyvbe csak ennyit jegyeztek fel: „Az egyik hollós siratja a másik hollóst”.

A pálos rend nehéz időszakai

A mohácsi vész és a török feldúlások a pálos rendet sem kímélték. A törökök sok kolostort kifosztottak, felégettek. Sok könyv – köztük a magyar Biblia is – megsemmisült/eltűnt. Remete Szent Pál nehezen megszerzett teste is a tűz martalékává lett. A pálos szerzetesek Visegrádnál fegyveres harcban is részt vettek – példaképük a harcos keresztény, Szent László lovagkirály volt – hogy megvédjék a Szent Koronát!

A mohácsi tragédia után az utolsó jelentős pálos Fráter György (1482 – 1551) volt. Halála után másfél évszázados síri csönd következett a Kárpát-medencében. Mind ez pont akkor, amikor Oroszországban, Portugáliában, sőt Palesztinában is volt pálos kolostor, összesen közel kettőszáz.

A 17. században elindul a fejlődés, de a rend meg sem közelíti korábbi fényét. Érdekes, hogy Esterházy Imre, pálos szerzetes, később püspök koronázza meg Mária Teréziát, akinek fia, II. József, a „kalapos király” BETILTJA a pálos szerzetesrendet. A kalapos király 1786. február 7-én Magyarországon és az örökös tartományokban kihirdette a Magyar Pálos Rend eltörlését és birtokainak elkobzását, mert „nem látta hasznosnak” a pálosok tevékenységét. Külön érdekes ez annak tudatában, hogy a pálosok iskolákat tartottak fönn, ahol Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás tanait adták tovább, de ami a legfontosabb – és ami valószínűleg a király személt is szúrta – a „pálos szellem” szerint éltek. Ez a mindenkor jellemző és erős magyar szellemiséget jelenti a pálosok között.

Esterházy Pál László, pécsi pálos, később püspök Püspökszentlászlón felújította a templomot és egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort építetett, ahol a pálos szerzetesi életformát titokban továbbvihették. Ottani remetékről még a 19. században is tudtak a szentlászlóiak

1864-ben Orosz-Lengyországban záratták be a pálosok rendházait. Ezután csak a częstochowai és a krakkói monostor maradt életben.

Magyarországon többszöri sikertelen próbálkozás után 1934-ben szerveződik újra a pálos rend, a Gellért-hegyi Sziklatemplomban - a lengyel pálosok irányításával, segítségével. De az öröm nem tartott sokáig… 1951. húsvéthétfőjén az ÁVH betört a Sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A hatalom pribékjei amit lehetett elvittek, beolvasztottak, a többit összetörték. A barlang bejáratát pedig két méter vastag betonfallal torlaszolták el és zárták le. Ugyanazon év augusztusában akasztották fel a Kisfogházban Vezér Ferenc atyát. 1956 után pedig Kováts Ferenc atyát az ávósok úgy összeverték, hogy végül belehalt sérüléseibe.

De itt is volt, aki dacolt a tiltással – mint II. József idején Esterházy Pál László – és titokban szervezte a pálos rendet, ő volt Árva Vince atya. Ő lesz majd az, aki a változások idején segíti a rendet, a hivatalos újjászerveződésben is. A Sziklatemplom ismét kinyithatott, a magyar központ pedig Pécs lett. 2008-ban Magyarországon hivatalosan 22 pálos szerzetes élt.

A rend irányítása jelenleg viszont a lengyelek kezében van, így a pálos szerzetesrend központja is Lengyelországban található napjainkban.

Árva Vince atya

Nehéz objektív képet alkotni Árva Vince atyáról. Egy részről azért, mert sokan hallgatnak felőle, vannak azonban néhányan – egyre többen – akik érdeklődve fordulnak az ősi, magyar alapítású pálos rendhez, és Árva Vince atyát tartják (tartották) ennek a szellemiségnek az utolsó védőbástyájának. S akad egy szűk kisebbség, aki valamiféle táltos hagyományt akar ráerőltetni az atyára, és a rendre is.

Árva Vince 16 évesen már papnak készült, szüleit korán elveszítette, majd belecsöppent a háborúba, később az 1956-os magyar forradalomba. Javaslatára egy barátja segítségével elkezdték szervezni a titkos magyar pálos rendet, hiszen 1950-ben Magyarországon minden szerzetesrendet betiltott a vörös karhatalom.

„’64-ben először jártam Csesztovában, hogy egyházilag nem, de államilag illegális működésünket ott is jóváhagyassam. Rómából már volt meghatalmazásom, Csesztova írásba adta, hogy én vagyok magyarországi tartományfőnök, és mindenhez van jogom: fogadalmaztathatok, feloldozhatok. (Rendkívüli állapotokban az egyház hihetetlenül rugalmas tud lenni.)” – mondta az atya 2002. július 21-én, a lelkiség napján.[2]

1987 nyarán leváltották a lengyel pálosok vezetőjét, innentől megszakad a jó kapcsolat Árva Vince atya és a lengyelországi rend között.

1989-90-ben, amikor újra lehetőség nyílt a hivatalos szerveződésre, Árva Vince atya segítette a magyar pálos rendet. Pécs központtal újjáalakult a magyarországi pálos rend. De véleményét nem rejtette véka alá, miszerint „1985-ben világossá vált előttem hogy a ma is működő lengyel Pálos rend nem azonos az Özséb által alapított renddel, még ha szellemi gyökereik közösek is.”

Árva Vince atya archeológiai feltárásokat végzett Özséb atya valószínűsíthető sírja környezetében Pilisszántó közelében. Ezt a kezdeményezését sem támogatták és nézték jó szemmel. „Érdekes módon bármit is próbálok tenni az egykori rend érdekében, mindenhol akadályokba ütközöm” – mondta az atya a Kárpátia havilapnak adott interjújában

Árva Vince Pilisszántón volt kisegítő pap (1996-2008). Egyszer a szántói templomban a lába alatt szakadt be a padló, ott talált meg egy régi keresztet, nem zárható ki, hogy Boldog Özséb Szent Keresztjéről van szó.

Árva Vince atya tevékenységét sokan nem nézték jó szemmel, ennek eredménye a következő szűkszavú határozat is: „A Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja a Vatikánban 2004. május 28-án kelt határozatával kinyilvánította, hogy P. Árva Vince nem tagja a Pálos Rendnek, szerzetesi fogadalmai alól felmentette, a rendi ruhát nem használhatja és a Rend nevében nem nyilatkozhat, egyúttal a Székesfehérvári Egyházmegyébe inkardinálta (egyházmegyei papi szolgálatba helyezte).”