Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az USA-ban az ima mára a leggyakrabban alkalmazott „orvosság” az alternatív medicinában
Az ima – titokzatos gyógymód
A teológusok már évszázadok óta az isteni szeretettel
azonosították a „mennyei hatóanyagot”. Minden egyistenhívő vallásban Isten
mindenható gyógyító, aki szövetséget kötött az emberiséggel. Az Ótestamentum 50.
zsoltára minden könyörgő ima általános „alapját” így fogalmazza meg: És hívj
segítségül engem a nyomorúság idején, és megszabadítlak téged és te dicsőítesz
engem. (Zsoltárok könyve 50. 15.) A híres perzsa költőfejedelem Nizámi
(1141-1209) egyik legismertebb költeményében, a Shirín imájában a
legalázatosabban így emlékezteti a mindenhatót a szövetségre: „Segíts rajtam, ó
minden imádkozók megsegítője!” A keresztény liturgia szövege még tömörebben
fogalmaz: Isten irgalmazz – Kyrie eleison. A Miatyánk, az egész keresztény világ
közös ősimája megbocsátásért, védelemért könyörög az Úrhoz, ugyanakkor elfogadó:
„Legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.”
A többistenhívő vallások követői számos, különböző
illetékességi területekhez kötött istenség közül választhatnak. Egy dakota
indián például fordulhat imáiban a mezei egérhez is: „Te, aki szent vagy, szánj
meg engem.” Bernhard Lang német vallástudós így ír Világosítsd meg éjszakáimat.
Az emberiség 100 legszebb imája című művében az indiánoknak a mezei egérhez
szóló imájáról: „A könyörgés a mindennapi kenyérre vonatkozik, vagyis: az egerek
által összegyűjtött babraktárakra, amelyeket az indiánok – hálát adva az egérnek
– kifosztanak.”
Aki imádkozik, csak remélhet. Ugyanis e téren nincs
garancia a sikerre. A teológusok ezt a tényt az emberek beszűkültségével
magyarázzák. Isten nagyon is meghallgat minket, de mi nem értjük a
válaszát.
A pszichológusok és a neurológusok is kutatják az ima
hatásának titkait. Véleményük szerint azonban a mindenhatóhoz vezető forró drót
nem a transzcendenciához, hanem a központi idegrendszerhez vezet. „Isten az
agyban lakik” - hangzik a neuroteológia provokatív szlogenje. Eme új
tudományterület úttörői abból indulnak ki, hogy a földöntúli hatalomba vetett
hit egy az evolúció során létrejött túlélési stratégia, amely belevésődött az
emberi agy struktúrájába. Andrew Newberg neuroradiológus és neuroteológus
(Pennsylvania Egyetem, USA) az imakutatást érdekes kísérlettel gazdagította: az
egyetemi laborban egy zen-buddhista szerzetes meditál. Egyre mélyebben elmerül a
csend és az üresség állapotába. Röviddel azelőtt, hogy énje teljesen kialudna,
meghúz egy zsinórt. A mellette lévő helyiségből belép dr. Newberg, és egy
korábban a vénájába helyezett katéterbe radioaktív kontrasztanyagot fecskendez,
amely főképp az aktív idegsejtekbe szívódik fel. Ekkor a szerzetest
komputertomográffal kezdik vizsgálni. Összesen nyolc buddhista meditál így a
tudomány érdekében. Ezután egy második kísérleti csoport is aláveti magát a
procedúrának: nyolc ferences rendi apáca. Ők, a buddhistákkal ellentétben, nem a
ragyogó semmiben oldódnak fel, hanem intenzív imába mélyednek.
"Mi Atyánk, Istenünk, te taníts bennünket,
Jézus Krisztus útján vezesd a lelkünket,
Szent Lelked ereje növelje hitünket."
A kísérlet neurológiai kiértékelése a buddhistáknál és a
keresztény apácáknál egyaránt az agy halántéklebenyeinek csökkent aktivitását
mutatta. Ez az agyi terület többek között a testérzékelésért felelős. Dr.
Newberg meglehetősen merészen magyarázta az eredményt: „Amikor agyunknak e
területén az idegsejtek aktivitása csökken, az imádkozó vagy a meditáló úgy
érzi, hogy saját testének határain túllépve összekapcsolódik az univerzummal. Az
egyesülés Istennel, amelyet a misztikusok oly sokszor leírtak, nem a szívben
vagy az égben, hanem az agyban történik” – véli dr. Newberg.
Kockázatok és mellékhatások
Az ima tehát pusztán pszichogén drog lenne? Vagy agyunk
csupán saját magát imádja ima közben? Semmi esetre sem – véli prof. dr. Detlef
B. Linke német agykutató. Az idegtudományok professzorát (Bonni Egyetem) nem
győzték meg amerikai kollégájának következtetései. Az agy – a végtelen kulcsa
című könyvében először felteszi a szónoki kérdést: „A vallásosság, amellyel az
emberiség ősidők óta az ég felé fordult, csupán egy kis agyi terület működése
lenne?” A továbbiakban pedig így érvel: „A testünk érzékelésének megszűnése nem
csak a meditatív állapotra jellemző, hanem egyéb, módosult tudatállapotokra is.
A meditatív állapotokra, amelyek megérintik lényünk legmélyebb szintjeit, mindez
nem ad magyarázatot.”
Az ima természetes dolog, az ember számára olyan, mint a
beszéd vagy a lélegzés, vagy a szerelmes szív dobogása - véli Ernesto Cardenal,
a híres nicaraguai költő, pap és forradalmár. A szerelem nyelvezetéhez hasonlóan
az ima nyelve is nagyon találékony. Bernhard Lang vallástudós az imák tartalmát
négy kategóriára osztotta fel: menekülés és megtisztulás; könyörgés és panasz;
dicséret és hála; Isten szeretete és akaratának elfogadása.
A gyógyító imához nem mellékelnek tájékoztatót a
lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról, de léteznek „bennfentes tippek”.
Íme a szakértők három legfontosabb ajánlása:
1. Aki rendszeresen imádkozik a jó (nem a szigorú,
ítélkező) Istenhez, az nem csak lelkileg profitál a fohászkodásból, hanem
csökkentheti a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát, erősítheti
immunrendszerét.
2. Merjünk panaszkodni! Aki imáiban kiönti a szívét, ne
fogja vissza magát – ugyanis csak így, a panaszos ima közben képes
megtapasztalni, hogy mi nyomasztja. Aki felszabadultan imádkozik és panaszkodik,
saját magát ismeri meg – mondta a bölcs perzsa költő, Nizámi.
3. A rövid, gyakran ismételt imák – akár előírt, akár
saját magunk által megfogalmazott formában (a buddhista és hindu mantrákhoz
hasonlóan) – erőt adnak, bizalommal töltenek el. Johannes Leppich jezsuita atya
évtizedekig a katolikus egyház showman-jaként lépett fel, az ilyen imákat
gomboknak nevezte, amelyek összetartják a lelkünket. Az általa leggyakrabban
ismételt ilyen rövid ima így szólt: Istenem, idenézz!
A klasszikus imák nyelvezete nagyon szuggesztív; ezért
vissza is lehet élni, embereket lehet manipulálni vele. Werner Reichelt teológus
A barna evangélium. Hitler és a náci liturgia című munkájában azt elemzi, hogyan
alkalmazta mindezt retorikájában Adolf Hitler. A náci vezér gyermekkorában
ministrált, a templomi kórusban énekelt és a lambachi bencés kolostor
iskolájának diákja volt. Olyan mértékben vallásosan szocializálódott, hogy
később bibliai szakaszokat, valamint a szertartások egyes elemeit is beépítette
szónoklataiba. „Hitler Keresztelő Szent Jánosnak képzelte magát, aki magányos
pusztai prédikátorként jött el, hogy népét a Weimari Köztársaság nyomorúságából
megmentse.” 1935. február 26-án egy előimádkozó hangján kijelentette: „Életemben
gyakran voltam próféta, és nem hittetek nekem, hanem kinevettetek és
kigúnyoltatok!” Hitler lélektani szándéka az volt, hogy hallgatóságában
bűntudatot keltsen, azt szuggerálja nekik, hogy csak akkor szabadulhatnak meg
bűnüktől, ha imádják őt. 1944-ben Hitler propagandaminisztere, Joseph Goebbels
arcáról végül lehull a bigott maszk: „A mi imánk és csatakiáltásunk a
gyűlölet!”
A történelem állítólag ismétli önmagát, így nem árt az
óvatosság. Elképzelhető, hogy az amerikai keresztény és a Kelet iszlám
fundamentalista mozgalmai veszélyesebbekké válhatnak, mint a legmodernebb
fegyverek. Andrew Newberg agykutató az imák világszerte megfigyelhető
reneszánszát alapvetően pozitív fejleményként értékeli.
Ugyanakkor figyelmeztet is: „Az ima, főképp a tömegesen végzett ima, rendkívül nagy hatású élmény, amely elvakíthatja a résztvevőket. A külvilágtól elidegenednek, és az idegenre könnyen ráütik a pecsétet, hogy ő a gonosz. Ennek következtében az objektivitás és a tolerancia megszűnik, egyre fokozódik a fanatizmus.”
Az ima titokzatos erejének teljes megismerése – akár teológusok, akár neurológusok vagy neuroteológusok vizsgálják – kérdéses. De ez talán nem is olyan nagy baj, hiszen az imádkozónak nem is ez a fontos.
Étkezés előtti imák:
"Jó Istenünk, légy most velünk,
Áldd meg a mi eledelünk! "
"Ételem italom ki adod, légy áldott!
Tápláld igéddel is az egész világot!"
Soha ennyien nem imádkoztak a világon, mint manapság. Minden hívő, bármely vallást kövessen, ősidők óta keresi a párbeszédet a természetfeletti hatalmakkal. Léteznek interneten terjedő imák, sok sebész a műtét előtt imádkozik, és a természettudósok igazolják, hogy az ima erősíti immunrendszerünket. Vajon milyen mélységben lehet Isten szeretetét kutatni?
2004 tavaszán Diego Maradonát, a híres futballistát életveszélyes szívbetegséggel szállították kórházba. Az intenzív osztályon mesterségesen kellett lélegeztetni.
Amikor a 42 éves férfi állapota drámai módon
súlyosbodott, hozzátartozói elhatározták, hogy a mennyországot tömegek által
aláírt petícióval helyezik „nyomás alá”: e-mailben szólítottak fel 20 000
Maradona-rajongót, hogy imádkozzanak kedvenc futballistájukért. Diego Maradona
csodálatos módon ismét magától kezdett lélegezni, és tudatta ájtatos
rajongóival: „Isten meghallgatott titeket.”
Persze nem ő az egyetlen, akin a rajongótábor vagy
ismerősök így segítettek. A megszámlálhatatlan fohász hallatán Istennek
valószínűleg cseng a füle. A világon mindenütt hálát, áldást, bánatot, kérést,
könyörgést intéznek hozzá imák milliárdjaiban. Akár templomban vagy az otthon
csendjében, esetleg a szabad ég alatt. Az USA-ban számos World Prayer Center
létezik, amelyekből nap mint nap fohászt küldenek szét világszerte az internet
segítségével.
Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint több mint
négymilliárd ember - ez a bolygó lakosságának több mint fele – alkalomszerűen
vagy napi rendszerességgel fordul a végtelenhez imáiban. A teremtővel folytatott
párbeszéd tárgya persze nem csupán a világbéke, esetleg a szeretett hozzátartozó
gyógyulása, hanem az imádkozó saját boldogulása is.
Az ima divatos lett, főképp a fiatalok körében. „Azért
jöttünk, hogy imádjuk őt” - hangzott el a 2005. évi Világifjúsági Találkozón.
Több mint 800 000 keresztény zarándokolt el Kölnbe, hogy a dóm árnyékában
fohászban forduljon Istenhez. A francia Le Monde napilap szerint a kölni
imaakció a vallásosság reneszánszát jelzi. Hasonlóan vélekedett több katolikus
és evangélikus egyházi méltóság is.
Ma a globalizáció áll a vallásos konjunktúra hátterében.
A piacok és információk sűrű hálózatba szervezése, a felgyorsult pénzáramlás és
a szegény országok egyre nagyobb mértékű kiszolgáltatottsága: „A világ
fordulópont előtt áll” - kommentálja a helyzetet a dalai láma. Merész remények
és diffúz félelmek befolyása alatt áll a globális psziché. Több milliárd ember
keres vigaszt és védelmet a vallásban. Ennek szellemében sok muzulmán országban
vallásos fundamentalisták veszik át a hatalmat; és az USA-ban elnöksége idején
G. W. Bush előimádkozóként pózolt a nyilvánosság előtt.
Amit a hívők mindig is tudtak, az bámulatba ejti az
orvosokat és a természettudósokat. Aki imádkozik, jobb minőségű életet él.
Mostanáig a legtöbb orvos még „hivatalból” nagy ívben elkerülte a hit
misztériumait. Amikor az ima gyógyító erejéről szólt valaki, a doktorok
előírásszerűen a placébóhatásra hivatkoztak, tehát a gyógyulást az emberi
képzelőerő hatásának tulajdonították. Mára megváltozott a helyzet, egyre többen
kutatják, vizsgálják tudományos módszerekkel az ima reálisan létező gyógyító
erejét. A mindmáig legbecsvágyóbb kísérlet Mitchell Krucoff, amerikai
kardiológus nevéhez fűződik.
V. T.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Az ima kéztartásának jelentése
Pósa bácsi: Imádságok és köszöntők... gyermekeknek
Himnuszok és imák őseinktől hozzánk, utódjaikhoz, a mai keresztényekhez
Nap-Ima: Istenünk, Urunk! Te megfényesited a világot.