Csobánka     

Messze bent a budai hegyek között húzódik meg Szűz Mária csobánkai kegyhelye. Keletkezesének legendáját a .környékbeli nép így adja elő:

    A mostani szent kút helyén régen mocsár volt, ahová egy pásztor járt itatni és delelni. Egyszer dél felé hirtelenül Mária alakja emelkedett ki a mocsárból és a kis Jézust tartotta a karján. A megdöbbent pásztor nem mert hinni a szemének, mégis elmesélte a faluban, hogy mit látott. Napról-napra kitódult a kíváncsi nép és mind többen vélték látni a mennyei jelenséget. Egy-két ember megmosta sínylődő tagjait a vízben, vagy egészen megfürdött benne és íme meggyógyult. Híre ment a csodának és mind messzebb vidékről sereglett össze a nép imádkozni és gyógyulást keresni. Később a mocsarat kitisztították, kutat ástak és föléje kápolnát .emeltek.

    A kápolna gyönyörű fehér falai között őrködő Mariahilf-kegykép utal a csobánkai búcsújárás német eredetére, egyben azonban Középeurópa megíratlan kultusztörténetének is jellegzetes dokumentuma. A képnek a régi Habsburg-birodalomban ezernyi másolatával találkozunk mindenfelé. Története vetekszik a legizgalmasabb regénnyel. Megjelenik előttünk az eredeti kép mestere, Lukas Cranach, aki tudvalevőleg rokonszenvetett ugyan Luther tanításaival, de a keresztény festő legnemesebb kötelességéről, Szűz Mária megfestéséről nem tudott megfeledkezni. A kép később a szász választófejedelem ajándékaképpen egyik Habsburg főhercegé lesz és Innsbruckba kerül.

Nemsokára csodatevő hírbe jut és ünnepélyesen az innsbrucki Szent Jakab plébániatemplom főoltárára helyezik. A kép másolatokban is terjedni kezd. (Egyik másolata a passaui kapucinusok templomálban szintén kegyképpé válik. Bécs ostroma idején (1683) az udvar Passauban tartózkodik és Lipót király sokszor ájtatoskodik előtte. Fenyegetett birodalmát a Szent Szűz oltalmába ajánlja. A győzelmet, majd a török hatalom hanyatlását az uralkodó a Keresztények Segítsége közbenjárásának tulajdonította. Ettőlfogva a kegykép másolata villámgyorsan elterjedt az egész habsburgi monarchiában. Akárhányszor a másolatok is csodatevő hírbe kerülnek, így Solymáron, az óbudai Máriakövön, Bodajkon, Szentantalon, Homokkomáromban, Tétszentkúton, Turbékon, Doroszlón és még sok más helyen.

    Ott voltunk egy Sarlós Boldogasszony-napi búcsún. A pünkösd csodája elevenedett meg a szemünk előtt, amikor magyar, német, szlovák parasztok sok .nyelven, de egy szívvel magasztalták Mária örök dicsőségét. Korunk és hazánk egyik legégetőbb problémája, a nemzetiségi kérdés talált itt pillanatra megoldást a közös szülőföldhöz való ragaszkodás és az egyező istenélmény boldog igézetében.

1.Édesanyánk, jaj, de sötét a Te képed. Talán a mi szenvedésünk fáj úgy Néked? Búcsút járni Hozzád jöttünk, Dalos ajkkal úgy köszöntünk, Szép Szűzanyánk. 2.Mint a múltunk komor éje, olyan arcod. Fölöttünk, jaj, sok vad orkán átviharzott. Búcsút járni Hozzád jöttünk, Dalos ajkkal úgy köszöntünk, Szép Szűzanyánk.

3.Te vagy a mi vándorutunk hű vezére, Értünk hullott szent Fiadnak drága vére. Búcsút járni Hozzád jöttünk, Dalos ajkkal úgy köszöntünk, Szép Szűzanyánk.   4.Fáradtságos verejtékünk hull a földre, Szemünk könnye legyen szíved drága gyöngye. Búcsút járni Hozzád jöttünk, Dalos ajkkal úgy köszöntünk, Szép Szűzanyánk.

5.Nézz le reánk, édesanyánk, álld meg néped. Odafent is dalolhassunk himnuszt Néked. Búcsút járni Hozzád jöttünk, Dalos ajkkal úgy köszöntünk, Szép Szűzanyánk. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 73.old.)

A kegyhely fő búcsúja Sarlós Boldogasszony ünnepén van,  július 6-án