Ebben a bejegyzésben  agyunk szerkezetéről, működéséről írok, persze nagyon dióhéjban. A pucolt dió és a pucolt agy (koponya nélkül) nagyon hasonlít ám egymásra.

Tehát, ha a fejlődés időrendjét figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy agyunknak van egy nagyon ősi része.

Ez a rész az ami azonnal harcra vagy menekülésre kapcsol át, mihelyt stressz állapotba kerülünk.    

Az agynak ezt az ősi részét hüllőagynak nevezzük e fölött helyezkedik el az ún. limbikus rendszer, amely középkorúnak nevezhető : ez az érzelmek székhelye. A limbikus rendszeren fut végig az érzékszervektől származó minden inger is, mielőtt tudatosulhatna bennünk.

A cortex (nagy agykéreg) az agy legfiatalabb része amely a Homo sapiens intelligenciájáért és kreativitásáért felelős ha az ember stressz helyzetbe kerül, az agy két régebbi részének együttműködése következtében kellemetlen érzések keletkeznek benne, amelyeket stresszhormonok termelődése kísér.

Ha egy emberben túl sok distreszhormon termelődik, az zavarja a cortex intelligens reakcióit és a gondolkodás leblokkol. Ezt követően már nem az intelligensen gondolkozó cortex, hanem a hüllőagy fog reagálni. A distresszhormonok megbetegítenek bennünket.

Ha felülről be tudnánk pillantani a koponyánkba megláthatnánk a cortexet, kicsit hasonlít a dióhoz és ugyanúgy két félből áll, sőt még az elválasztó karima is megvan.
A bal agyfélteke elemző, analizáló munkát végez, tehát a nagy egész felől a részletek felé irányítja a gondolkodást. Képzeljük el azt, hogy a két agyfélteke egy-egy szoba, akkor a bal oldali szobában ülő emberek mikroszkóppal vizsgálódnak, a jobb oldali szobában ülő emberek pedig távcsővel vizsgálódnak.

A jobb agyfélteke ugyanis az analízis szöges ellentéteként, a részletekből kiindulva igyekszik azokat nagy egésszé összerakni, tehát a szintézis felelőse. A balszobában digitálisan, a jobb oldali szobában analóg módon dolgoznak.

Az agyunkat akkor tudjuk a legjobban kihasználni, ha a két szobában dolgozók együttműködnek. A jobb agyfélteke azonnal megérti a helyzetet, sokkal gyorsabbam, mint ahogy szavakba lehetne azt foglalni. A baloldal egyszerre csak egy dolgot csinál (ír, olvas, számol, stb.) a jobb oldal egyszerre több dolgot is tud csinálni.

A bal agyfélteke nagyon szeret elmerülni a részletekben és emiatt néha a fától nem látja az erdőt. A bal agyféltekéhez tartozik a beszéd és a logika, a ráció. A jobb agyféltekéhez tartoznak a képek, minták struktúrák, hasonlatok, áttekintés.

Azt mindenki tudja, hogy a gyerekek úgy szívják magukba az információt mint a szivacs, de mitől tanulnak annyival gyorsabban, szinte játszva?

Azért mert a gyermekek még egész agyukkal dolgoznak, csak az iskola kényszeríti őket agyuk bal agyféltekének szinte állandó használatára.

Felnőtt fejjel tehát csak a megvolt képességet kell feleleveníteni, ha hatékonyabban akarunk tanulni. Ehhez a legegyszerűbb gyakorlat, hogy a szöveget amit hallunk képzeljük is magunk elé.     

Tehát például hallgatjuk a híreket, hogy a külügyminiszter Berlinbe repült, akkor képzeljük magunk elé a látványt : ahogy felszáll a gépre, az elindul, egyre kisebbre zsugorodik, stb.
Ha ily módon használjuk agyunkat, az információk könnyen megjegyezhetők, az emlékezet teljesítménye megnő. Minden olyan üzenet, amely mindkét agy féltekéhez szól, gyorsabban és sikeresebben jut el a címzetthez.

Olvasás közben is rögtön működtessük a fantáziánkat. Ha hosszabb terjedelmű szöveg elolvasásáról van szó, vagy a téma nagyon idegen számunkra, először szerezzünk magunknak áttekintést. Olvassuk el a tartalomjegyzéket és az alfejezetek címeit, nézegessük meg a képeket (ha vannak).

A jobb agyféltekénk szereti a nagy egészről kapott áttekintést, ami segít később a részletek jobb megértésében. A helyzet ahhoz hasonló, mintha egy később gyalog végigjárandó tájat először helikopterről néznénk végig.

Ha valami újat akarunk tanulni, próbáljunk a dolgokhoz mindig képeket fűzni, vagy saját tapasztalatainkból konkrét példákat keresni hozzá.

És próbáljuk mindjárt átadni másoknak újonnan szerzett tudásunkat! Ugyanis amit tovább tudunk adni, azt már megértettük. Az se baj ha nincs közönségünk, képzeljünk el egy előadótermet, ahol éppen előadást tartunk arról, amit megtanultunk.
A lényeg, hogy mindig dolgoztassuk jobb agyféltekénket is.

Például nyelvtanulásnál a szokásos szótár-biflázásnál 3x olyan hatásos, ha a szavakat értelmes mondatokban tanuljuk meg, miközben mindent megpróbálunk magunk elé képzelni. Így mind a két agyféltekénk egyszerre dolgozik és 3x olyan gyorsan tanulunk meg egy nyelvet.

forrás