(Avagy az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolája)

      Nagyon régi eredetû gnósztikus szekta. (Gnózis= a tudás; megváltó ismeret; az önmegváltás iskolái; az isteni mivolt felismerése és lelki technika által eljutni a megvilágosodáshoz). Lényegét tekintve megvolt az 1., 2., 3., 4. században,  majd a középkorban,  és továbbiakban is,  évszázadokon át napjainkig. Ma  a  XVII.-XVIII. századi  titkos társaságok követõjeként megújította és nyilvánosságra hozta magát, s az eredeti "ezoterikus" (=befelé forduló kör, tudás) alapállás helyett immár reklámozza magát. Johannes Valentinus Andreae  a  XVII. században  a "lutheri  és  a  paracelsus-i tanok követõjeként" szervezi  újjá  az  õsi gnósztikus irányzatot "evangélikus-keresztény-ezoterikus" iskolává. A rózsakereszt  jelképe  Andreas  Libavius (+1616) szerint Luther pecsétjéhez kapcsolódva keletkezett amely szívbõl kinövõ keresztet ábrázol egy rózsakehely közepén.
            A  Rózsakeresztesek  szellemi  hagyatéka vegyüléket képez az alkímiaokkult  tanaiból,  keresztény allegóriákból, a gnósztikus világmagyarázatokból és szektásságból. Ezekbõl az alapokból fejlõdött ki a XVIII. század közepe  után  Dél-Németországban  az  "Arany és Rózsakeresztesek rendje", melyet  szembeötlõ szabadkõmûves vonások jellemeztek. Igy mutatkoznak be:  "Az ismeret,  amelyrõl beszélni szándékozunk, nem csupán filozófia, hanem  sokkal  több. Tartalmazza az emberiséget szolgáló Utat és Egyetemes Tant  és a megszabadító Életet. Ezt az  ismeretet a múlt sok bölcsességtanához  hasonlóan  GNÓZIS NAK nevezzük A Gnózis azért jön az emberekhez, hogy  tudassa  velük az élet értelmét,  ami az eredeti isteni élõ állapotba, az isteni életterületre való visszatérés.
            Az  Egyetemes Tan ismérvei közt a két természetrendet és a  reinkarnációt,  az  embert,  mint mikrokozmoszt... valamint a lélek ujjászületését és a transzfigurációt,  a  személyiségcserét  csak  az  képes magáévá  tenni, aki megváltoztatott létállapota révén be tud hatolni a Tan tarta1almába. Az Egyetemes Tant sem lehet egyszerûen megtanulni. Csak a jelen pillanat élményében tárja fel magát.
            Mit tartanak Jézusról? Elválasztják Krisztust a Názáreti Jézustól. Krisztus szerintük egy kozmikus energia, sugárzások együttese, mely a történeti Jézusban reinkamálódott, azaz újra leszületett. Az (igazi) megtestesülés, Jézus  embersége,  szenvedése, keresztje és feltámadása nem érdekli a rózsakereszteseket. A kozmoszban lévõ szellemi hatalmakról beszélnek, melyek közül  egy fontos láncszem a Krisztus-szellem. Gyakran idéznek egyes részleteket  a  bibliából,  az  összefüggések nélkül, kiragadva, s ezeket teljesen önkényesen, a maguk módján értelmezik. Ezt mondják: "...az evangéliumban minden csak lefátyolozottan található.Ez azt jelenti, hogy a Szentírás Istennek  a világra és emberiségre vonatkozó tökéletes tervével kapcsolatos kinyilatkoztatásainak igazi értelmét Önök csak az ars magica, a királyi és papi mûvészet útján képesek megtudni és megérteni". Vagyis a biblia értelmét csak a gnósztikus mágia által lehet felfogni.             Megtévesztõ "szövegekkel" állnak elõ:"Minden embernek, akár vallásos,  akár okkult, lehetséges teljesen közvetlen kapcsolatot teremtenie a Krisztus-sugárral, bármilyen közvetítõ személy és tekintély nélkül. Az öntekintély-elvûséghez  vezetõ út Krisztusban minden ember számára biztosítva  van... Ezért alakult egy új, gnósztikus Világszerzet, mely a vallás és a mágia  párosán alapul. Ez egy új szabadkõmûvesség, pozitív-keresztény alapon.
      A "keresztény alapon" és a "Krisztus sugár..kifejezések ellennére azonnal látható: világnézetük nem keresztényi, hanem mágikus és gnósztikus. Nem titkolják, hogy nem a Jézus áldozata általi megváltásban hisznek, hanem az "ismeret" általi  megvilágosodásban, mint a keleti vallások. Ismeret, tudás általi  önmegváltás, az ember istenségébe vetett hit, a lélekvándorlás (reinkarnáció)  tana  a  halál  utáni  "megoldásként",  az ember átalakításának, "transzfigurációjának" manipulációt,  hamis tömegbefolyást sugalló tana, a pillanatnyi  élmények  elõtérbe  helyezése a józan ész és a hit helyett, és az "öntekintélyi elv", vagyis az emberi szabadság túlhangsúlyozása, az ember önrendelkezése minden  tekintéllyel  szemben  -  mindezek  az õsi mágikus rendszerek, az ókori gnósztikus szekták, és a New Age-mozgaloln ma divatossá lett tételei.
            Mit mondanak a Katolikus Egyházról? Nyilvánvalóan keresztény és egyházellenesek.  Magukat tartják az igazi Egyháznak, "Krisztus- hierarchiának". Nyilvánvaló,  hogy itt szó sincs az eredeti, krisztusi hierarchiáról, az apostolok testületérõl és utódaikról, hanem éppen ennek felszámolása a lényeg. Jó tudnunk, az elsõ három keresztény században éppen azért beszéltek és írtak rengeteget püspökök, szentéletû keresztény tanítók (és többek között akkoriban azért született meg a teológia), hogy eme gnósztikus, szétforgácsoló,  támadó szektákkal  szemben kimutassak az apostoli átadás folytonosságát vagyis azt, hogy jézus Krisztus tanítását és hatalmát apostolaira  ruházta  rá,  akik pedig az utánuk következõ püspökökre bízták rá és ruházták át tovább, a Szentírás értelmezésével együtt. Hangsúlyozták, hogy azok írták Ie Jézus tanítását, akiknek Õ a megbízást és a hatalmat adta.
            Az  apostolutód  püspökök  hitték  és kifejtették, hogy õk értelmezhetik hitelesen  Jézus  tanítását, akár az egesz Szentírást. Ez az átadási folyamat a mai  napig tart, és e tradíció birtokában a katolikus egyház magának tartja  fenn továbbra is az evangelium és egyáltalán Jézus Krisztus titkának kifejtése és hirdetése jogát.
            A  rózsakeresztesek a lélekvándorlás elméletével helyettesítik be a keresztény  üdvösség-eszményt. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás nem ismeri a reinkarnáció elméletét. A Szentírásban  ehelyett már az ószövetségi próféciák is a  feltámadást  várják (vö. Zsolt. 41 ,3; Zsolt. 16,10; Oz. 13,14; Ez 37. 1-14.). Az Újszövetség örömhíre pedig hangsúlyozottan a feltámadás tanítása,  bemutatása  körül csúcsosodik ki. A biblia egész szövegét át-meg átszövik  a  feltámadásra való utalások, egész fejezetek szólnak errõl, mint Ezekielnél, mint Pál elsõ korintusi levelében a 15. fejezet, mint a Jelenések könyvének  részletezõ  képei.  Ezért  is  teljességgel elképzelhetetlen, hogy mindezek  "csak késõbbi betoldások" legyenek,  ahogyan  a rózsakeresztesek és a tanaikból építkezõ New Age-követõk tudománytalanul és nevetségesen állítják.
            Elképzelhetetlen,  hogy  abban  a  korban  a biblia minden egyes papíruszon,  különféle  helyeken  lévõ iratait mindenütt egységesen és egyidõben átírták volna a "reinkarnáció eltüntetéséért",  annál is kevésbé, mert ekkor az igen nagyszámú feltámadásról szóló tanítást is úgy kellett volna beilleszteni a szövegek közé. Ilyen manipulációkról azonban sem a régészet, sem a nyelvészet semmit sem tud, a szentírástudományról nem is beszélve.
            Az ember, mint isten? Nem lehet elfogadni az ember önistenítésének tanát, hiszen éppen errõl tudósít a bûnbeesés története, melyben az ember elhitte, hogy önerõbõl olyanná lehet, mint az isten" (Ter 3,4-5), s ez az õsbûn alapjává  vált.  Mágia  és keresztény hit nem fér össze! A Szentírás lapjain világos az,  hogy Isten megtiltja a mágiát és azt, hogy a tõle kapott hitet az emberek pogány vallási elemekkel újra összekeverjék.Vö. Mtörv.18, 9-13, 32,17-18, Iz. 8,19-20.  A 2.Kor. 6,14-16 szerint ezt olvassuk: "Mi köze az igazságnak  a sötétséghez?  Hogyan hozható össze Krisztus Béliállal? Vagy mi köze a hívõnek a hitetlenhez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Márpedig ti az élõ Isten temploma vagytok." Leginkább talán azzal,  hogy kijelentik:  Krisztus az emberi szabadosság forrása. Mint láttuk, felfogásuk  szerint  a  "Krisztus-erõnek" köszönhetõen az emberek "öntekintély-elvûségre", vagyis az önrendelkezés állapotába jutnak. Az emberiség már sok formában próbálta ezt: a "szabad", Istentõl független, saját világrend  létrehozását,  de úgy látszik, teljes balsikerrel. Jézus ezzel ellentétben  éppen  azt  tanította és arra adott példát, hogy kövessük, amikor õ így imádkozott és élt: "Atyám, ne az énkaratom teljesüljön, hanem a tied" (Lk 22,42).  Õ  nem  az  öntörvényûség hirdetõje volt, hanem "engedelmes volt  mindhalálig, mégpedig  a  kereszthalálig".  Azt  is tanította, hogy egy vesszõ sem maradhat el a tízparancs megtartásából (Mt 5,18).
            "Ismeret, tudás" által  nem  sok  lehetõsége van az embereknek magukat  megváltani, még ha próbálgatják is "átalakítani" magukat. Az emberiségnek csak maga Isten hozhatta  meg a szabadulást elesett állapotából. Igy,"amint Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel" (1 Kor 15,22).
            Világszerte  százezren, Magyarországon százan lehetnek. Az értelmiségi fiatalok körében tûnnek fel. Fel hívják a figyelmet a papok "bibliahamisító  munkájára, vagyis hazug rágalmakkal hiteltvesztetté akarják tenni a keresztény  emberekben  papjaik iránti bizalmat, majd a "beavatottak" titkos tudását igérik, amely kiemel a hétköznapok szürkeségébõl.