Egyetemes magyar keresztény: Yotengrit és az ősi hun-magyar hitvilág

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 256 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 256 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 256 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a EMKÉK közösségében!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 256 fő
  • Képek - 865 db
  • Videók - 176 db
  • Blogbejegyzések - 277 db
  • Fórumtémák - 25 db
  • Linkek - 49 db

Üdvözlettel,

Az igaz tudás és szeretet hívei vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Yotengrit 1.


Előszó


E könyvben, tizenegy évszázaddal a Honfoglalást követően, ama hajdani magyarság szellemi értékeit adjuk vissza a nemzetnek, mely képes volt Hont foglalni, és államot alapítani. Nem hiányt akarunk mesterségesen pótolni, hanem fényre hozni az elveszettnek véltet, - őseink szellemi hagyatékát, mely egyben a legősibb európai hagyaték.
Ha nem maradt volna ránk szellemi örökség, abba is bele köllene törődnünk, hiszen nem tehet e nemzet arról, hogy tudatát szisztematikusan rombolták egy ezredéven át, hol agyafúrtan, hol brutálisan, pusztítván emlékeit, tompítván emlékezetét. Végül is azt vetették szemére, hogy sem ős-éposza, sem mitológiája.
Domokos Péter irodalomtörténész írta a „Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák” című könyv előszavában: „A magyarság tudatában valósággal fájdalmassá fokozta az «össznemzeti hiányérzetet», hogy nem csak a történeti emlékezet tűnt el, hanem az ősvallás minden maradványa, az egykori magyar mitológia is szinte teljesen megsemmisült.”
Hans Christian Meiser, a nagy német ősfilozófia-kutató is megjegyezte, hogy az uráli népek szellemi hagyatékából a magyarok őriztek meg legkevesebbet. Azt, hogy e nép valaha szellemi javak birtokosa volt, senki sem vonta kétségbe - legkevésbé azok, akik ocsulták!
Az „ősi nagyságba” vetett hit buzdította tudósainkat, Horváth Istvánt, Katona Lajost, Kálmány Lajost, Ipolyi Arnoldot, Kandra Kabost, majd az Ortutay-iskola sok jeles tudósát ősi kultúránk kutatására. A föltételezett kultúrából csak morzsákat lehetett asztalra tenni, de az Ortutay iskola tudósai megtalálták a magyar „sámánizmus” szálait, melyek az ős-európai, ős-uráli kultúrához vezetnek.
A néprajzban járatlanabb Olvasó kedvéért idézzük fel a következőket:
„A sámán szó az evenki nyelvből származik. Az even, evenki két szibériai vadász- és rénszarvastenyésztő csoport, akiket régebben általában tunguz néven ismertek. A sámán szó jelentése: «az ember, aki tud».
A sámán szót mai értelmében arra az egyénre értik, aki megváltozott tudatállapotában, révülésében is ura tud marad önmagának. Az irányított tudatállapotban gyakorlottat, az eksztázis mesterét tekinthetjük sámánnak.
A sámán feladata, szerepe igen sokrétű volt: gyógyított, jósolt, jövendölt, a közösség összetartója, szellemi vezére volt. A nemzetségi hagyományok,

imák, legendák, énekek őrzője, áldozati rítusok irányítója.” (Horváthné Schmidt Ilona, klinikai szakpszichológus.)
2000-ben Sántha István néprajzkutató a tajgában élő evenkiknél és a Bajkál-tó délnyugati partján, füves pusztákon élő sámánista burjátoknál is járt. Felfigyelt arra, hogy a sámán burját neve bő, ami előfordul a Rábaközben is, a Bősárkány helységnévben. A kunokkal rokonnak tartott burjátok nyelve egyébként nem török, hanem szibériai mongol nyelv.
Ős-époszunk föltehetőleg nem volt, mert a magyar lírikus hajlamú. A „hiányt” pótolandó, megírta Vörösmarty „Zalán futását” mellyel le is rakta a biedermeier fantázia magyar ősvallásának alapjait. Pedig a tényleges ősvallás még élt. Pásztor szubkultúrák megőrizték, - például a Rábaközben. A tudós nem tudta megszólaltatni az ősi hagyomány őreit, a táltosokat. Mégpedig azért nem, mert a táltost (a „sámánt”) lehet kérdezni, de kikérdezni nem lehet.
A falujáró városi tudós nem találta meg a megfelelő hangot. Fölülről lefelé kérdezett, a „sámán” vagy a táltos meg nem alatta volt. Mindemellett a „sámán” a saját hitét nem tudományos anyagnak kezelte, magát meg nem csodabogárnak.
A rábaközi „sámánok” és táltosok titkos szervezet tagjai voltak. A szervezetet II. András - IV. Béla korában hozták létre a hagyomány jobb időkre átmentése érdekében. A szervezet hagyománya tiltotta az ősvallás anyagának nyilvánosságra hozatalát. A hagyomány értelmében csak akkor szabad az „ősök intelmeit” nyilvánosságra hozni, ha a nemzetet nagy veszély fenyegeti.
A századforduló misztikus „sámánja”, a barbacsi „Jámbor János” érettnek látta az időt, az ősök tanítását leírni és nyilvánosságra hozni. Ő ugyanis tizennégy évvel a Trianoni Békeszerződés előtt megjósolta Magyarország megcsonkítását, s e tragédiát elhárítandó észre akarta téríteni a nemzetet. Mindenhonnan kidobták, könyvével egyetemben.
Jámbor János nyilvánosságra lépte jó alkalom lehetett volna bepillantást nyerni a táltosok hagyományába. Könyvét szétrágták az egerek leánya padlásán. A maradványokból azonban megállapítható volt, hogy Jámbor János a magyar táltosságon belül manicheista színezetet képviselt. A rábaközi „sámánizmus” azonban nem manicheista színezetű, hanem az ős-uráli örökség továbbvitele.
A Rábaközben manicheista színezetet a vándorborbélyok „pogányságában” észlelhetünk. A népszokások és hiedelmek arra utalnak, hogy a magyar etnikumban Kelet felé haladva a „sámánizmus” is egyre erősebben manicheista hatásokat mutatott. Legerőteljesebben Székelyföldön és Moldvában. A manicheizmust a rábaközi „BÜÜN'' vallás táltosai nem tették magukévá, de tolerálták a „mindent szabad ami másnak nem árt” elv jegyében.
A „BÜÜN"-nek nevezett magyar vallás kilenc könyvének anyagát csőszök, bak- terok, pásztorok és parasztok ápolták, őrizték és adták szóban tovább. E szellemi

hagyaték igen fejlett tételes, tehát filozófiával, etikával és liturgiával rendelkező vallás teljesnek tűnő anyaga. Mondák, legendák, tanácsok, intelmek, parancsolatok és bölcsességek gyűjteménye. A „BÜÜN" - az ún. „kilenc bűvölet” - vallása, noha mai szemmel nézve is modern vallás volt, mégis megmaradt az ős-uráli „sámánista” alapokon. Sem„sámánista”, sem uráli jellegét nem vesztette el, noha befogadó vallássá vált, és ennek következtében magába épített hasznavehető elemeket más vallásokból is. Erre több évezrednyi ideje lehetett.
Valószínűleg egyik-másik olvasónak csalódást okoz, hogy a rábaközi „sámánok” vagy táltosok hagyatéka nem támasztja alá a „pogány magyar vallásról” szóló patetikus elképzeléseket. Mert azokat tényleg nem támasztja alá.
De nem támasztja alá Diószegi Vilmos nézetét sem.
A szibériai sámánkutatás egyik úttörőjeként ő a „heveny idegbaj” megnyilvánulását látta a sámánizmusban, ami szerinte akár az „öngyógyítás” egyik módja is lehetett. Végső soron a szélsőséges éghajlatra próbálta visz- szavezetni a „sarki hisztériát“, a sámánok víziókra-hallucinációkra való fokozott hajlandóságát, a dobolással másokat is transzba ejtő, hipnotikus képességét és tömegpszichózist kiváltó, szuggesztív erejű előadó művészetét.
Minthogy a megélhetés a sarkkör közelében átlagon felüli alkalmazkodó képességet követel, miközben a táplálkozás egyoldalú, Diószegi feltételezte, hogy az ott élő ember csontozata és idegrendszere hajlamosabb az örökletes elváltozásra, ami „sámánná avatásához“ nélkülözhetetlen.
Vele szemben Kiszely István a sámán és a táltos megkülönböztetése mellett érvel.
„A Szibériában és másutt valóban létező sámánokat önkényesen ösz- szemosták őseink tudós gyógyító embereivel, a táltosokkal. A marxista őstörténet azt hirdette, hogy a magyarok őseinek vallása a sámánizmus volt, holott az nem tekinthető vallásnak. A vallásokra ugyanis bizonyos strukturális jegyek a jellemzőek, legfontosabb a vallási tudat, az istenhit (ideológia) és a mitológia. Emellett, de csak másodikként említendő a kultusz, azaz rítus, majd a függőségi érzések és a szociális szervezet.
A sámánizmusnak azonban nincs egységes ideológiája, különböző mitológiákkal rendelkező népeknél fordul elő, nincs dogmatikája és teológiája. Leglátványosabb és kiemelkedő része a szertartás (a rítus, a «sámánkodás»), mely összefonódik a törzsi kultuszokkal és nem önálló, azaz a kultusznak nincs társadalmi szervezete.
A sámánizmus legfontosabb jellemzője, hogy elő tudja idézni az extá- zist, melynek során megváltozott tudatállapotba került. A sámán extázisa előidézésére narkotikumokat, kenderfüstöt vagy gombákat használ, «sá15
mánkodásait» szaggatott szarvasbőrruhában végzi, fején sámánkoronát visel és sajátos hangszerén dobol.
Sámánjai voltak a lappoknak, az obi-ugoroknak, a mandzsu-tunguz népeknek, ...de sem az iráni népeknél, sem a belső-ázsiai hunoknál, ujgu- roknál és türk népeknél ilyenek létezéséről nincs tudomásunk.
Ezzel szemben őseinknek a természettudományokban járatos, tudós, gyógyító papjaik - táltosaik - voltak. A gyógyítást végző tudós és a varázslatot űzni akaró sámán között óriási a különbség. A táltoshoz hozzátartozik a tudás, a másikról való gondoskodás (tehát a gyógyítás), a természetfölötti erők (gyógyfüvek, sugárzások stb.) felismerése és használata.
Ősvallásunk papjairól Theophylaktosz írja, hogy «a türköknek papjaik vannak». 1046-ban Orseolo Péter király ellen fellázadt Vata fia János «táltosokat gyűjtött maga köré, akik éneket zengtek az új hit ellen».
Honfoglaló őseink táltosai rendkívül nagy tudás birtokában voltak. Mint a törzs legszűkebb vezetőrétegéhez szorosan hozzátartozóknak, módjukban állt más kultúrák vallásaiból... a lehető legtöbbet eltanulva magukévá tenniük. Talán úgy is mondhatnánk, hogy a táltosok azok a nagy tudású emberek, akik a magyarság «kusza és véletlenszerű» szellemvilágát a Magyarok Istene alá rendezik.
Tevékenységükből sokat megőrzött a néphagyomány. Legmarkánsabban a regősök ritmikus ütemű éneklésében vagy a busó-táncokban és a sokáig élő „garabonciás diák” személyében lelhetők fel nyomaik, de szokásaink, nyelvi fordulataink, sőt néhány régi helynevünk is őrzi személyüket.
Fogalmazhatunk talán úgy, hogy a sámán inkább „médiaszakember”, akinek feladata, hogy önkívületbe jutván a közönségét föllelkesítse-manipulálja, és ezáltal „közvetíthessen” köztük és a „szellemek” között - akár hatásvadász módon is.
Ugyanakkor a táltos magasabb „szakrális szintű” papi személy lehet, aki bölcseleti úton is kapcsolatot találhat a szellemvilággal, így inkább tekinthető tanácsadónak, képzett „ideológusnak”, esetleg „természetgyógyásznak”.
A „BÜÜN" nem kötelező, nem államvallás, táltosai nem szúrnak szügyön ünnepélyesen fehér lovat és nem égetik el ózsidó, vagy ógörög mintára rakott oltáron. Nincsen „Hadúr”, hanem duális isten-pár van, mert az ős-istenség, aki egy istenférfival várandós istenasszony, férfivá meg nővé „teremtődik”, primer azonban a nőstény, az élet ősforrása.
A rábaközi hagyatékban a „szenzáció” az, hogy a BÜÜN-nek nevezett magyar ősvallás az ős-európai eszmeiség hordozója. Azé az etikáé, mely a német Michael Stolleis professzor szerint az európai embert abban különbözteti meg más kultúrák népeitől, hogy „az elnyomást, a zsarnokságot nem fogadja el ma16
gától értetődőnek”, fatalistán természetesnek. Szenzáció maga a világkép, az hogy a világ mozog, örvénylik és az energia változó alakot ölt, nem veszik el. A teremtésmondák nem ölégesznek meg az isteni akarattal, hanem isten eredetét is kutatják.
A magyar ősvallás egyedülálló, de nem rokontalan. A rokon uráli népeknél mindenütt kimutatható a dualista világkép és a szálak elvezetnek a japán sinto- ista hagyomány alapjáig, a Ko-Dzsi-Ki világképéig. A ma föllelhető és rekonstruálható világképekből Hans Christian Meiser szerint csak az uráli népeké igazi dualista világkép. A nősténység-hímség dualitása ez, ami a nemek egyenrangúságát, egyenjogúságát is garantálja, s ez a szabadság alapvető garanciája.
Az uráli népek, illetve vallások dualista fölfogása erősen hatott más északi népek, például a germánok hitvilágára, mindenekelőtt Skandináviában, ahol a germánok először csak a Kr. u. 8-9. században jelentek meg és keveredtek össze az ott talált uráli eredetű népekkel, például lappokkal.
Az ős-európai, humánus eszmeiség az uráli népeknél élt legtovább. Őket érintették legkevésbé az elsősorban Dél felől bevándorló, de a népvándorlás későbbi hullámaiban Kelet felől is érkező, kegyetlen, rabszolgatartó népek, illetve az azok által hozott idegen eszmék (az embert áldozó, észak-afrikai eredetű kultúrákra, a pun, gall és „mocsár-tetem” kultúrákra gondolok).
Az utolsó nagy, sivatagból érkező vallás, a kereszténység a magyar Honfoglalás koráig már megsemmisítette az antik kultúrát és megszilárdította a patriarchális feudalizmust Európában. Mivel fundamentuma az Ószövetség, - mely filozófiai eredetét tekintve, Jehovával és a sátánnal illetve az ördögökkel maga is a zoroasztrizmus, a zarathusztrista dualitás hajtása -, a kereszténység eleve összeegyeztethetetlen az ős-uráli eszmerendszerrel. A nő, a nősténység, a szerelem, a szexualitás mindkét vallásban az istennel szemben álló sötét princípium, a „Rossz” tartozéka.
Ezzel szemben az uráli „iker-örvénylés” dualitásában a nősténység-hímség az istenség lényege, a szerelem, a vágy, a szexualitás az isten teremtő erejének megnyilvánulása.
A judeo-kereszténységben vannak „meghívottak” és „választottak”, tehát eleve fölé- és alárendeltek.
A magyar ősvallás, a BÜÜN evvel szemben az egyén korlátlan szabadságát hirdette a végső határig, amíg az nem sérti mások korlátlan szabadságát.
A kereszténység gyors elterjedésének és szilárdan berendezkedni tudásának oka az ügyes szervezés volt. Az omladozó Római Birodalomban és annak peremén törzsfők léptek föl államalapító, egyben dinasztikus igénnyel. A versengők közül az egyház a legesélyesebbeket támogatta. A papok szállították a logisztikát, a törzsfők a katonai erőt a vállalkozáshoz. Így jött létre a keresztény Egyház szimbiózisa
a dinasztikus feudalizmussal.

A kontinuitás tudatának tetőfokán érte a feudális keresztény Európát az a kellemetlen meglepetés, hogy kellős közepén megjelentek a magyarok, egy, az övéknél fejlettebb haditechnika és logisztika birtokában, és mindemellett magukkal hoztak egy már megsemmisítettnek hitt eszmerendszert, mely az „asz- szony-állattá” alázott nőket és a jobbágyokat egyaránt a „szabadság tévútjára” csábítja.
A magyarok minden kétséget kizáró katonai fölényben voltak, de Európa urai és papjai jobban féltek a magyarok vallásától, mint nyilaitól. Népeiket igyekeztek távol tartani a magyaroktól, ezért találtak ki róluk rémmeséket.
A probléma ezzel azonban nem oldatott meg, a BÜÜN vallást evvel még nem pusztították el. A bevált recepthez folyamodtak - kiszemeltek egy dinasztikus egyeduralomra törekvő magyar törzsfőt, név szerint Taksonyt. A rábaközi táltosok hagyományában ez színigazság. Mennyire igaz, mennyire nem, utólag nehéz eldönteni, ám ha a Lech-mezei eseményeket hadászatilag és főleg annak körülményeit politológiailag elemezzük, igen meggondolkodtató eredményt érünk el.
Valószínűleg el köll fogadnunk a rábaközi „sámánok" véleményét, mely szerint a Lech-mezei csatában nem a magyarokat győzték le, hanem az ős-európai eszmeiséget, a szabadság és egyenlőség eszméjét vallásfilozófiává fejlesztő magyar vallást semmisítették meg. Az idevágó fejezetben - Bulászló a Lech mezején
- evvel részletesen foglalkozunk. Ám így, vagy úgy, őseink csodálatos legendaanyagot és időtálló bölcseletet hagytak ránk örökségül!
Őseink katonai és gazdasági sikereinek okát vallásukban, társadalombölcse- letükben köll keresnünk - és megszívlelnünk, ha mint nemzet, ismét egészséges gerinccel, saját lábon akarunk állni. Mert nem igaz, hogy a magyarságot az akkori keresztény, feudális Európába integrálódás mentette meg a biztos pusztulástól. A magyarok „kereszténnyé szelidítése” az akkorra már velejéig romlott Egyházat és a fejlődésképtelen feudalizmust mentette meg. A kínaiak ugyanígy „szelídítették meg” a mongolokat a buddhizmussal.
Lehetnek Olvasók, akikben zavart kelt vagy visszatetszést szül, amikor olvasni kényszerülnek a keresztény hitre térítés, majd a Római Egyház befolyásának megszerzése és fenntartása érdekében elkövetett vétkekről.
A római keresztény egyház papjait már Szent Gellért is szigorúan bírálta:
„Mert hogyan él Krisztusnak némely papja? Azt csak a vadászatok, perlekedések, rablások, elnyomások, komédiások, a sóvárság, az isteni jog megszegése és az ágyasok hadai mondhatják el. Erről beszélhet Germánia és Pannónia sem hallgathatja el.”
Nem feledhetjük II. János Pál gesztusát sem.
A Szentatya - Jézus születésének 2000. évfordulója alkalmával - ünnepélyesen bocsánatot kért az egyház történelmi bűneiért Istentől, és mind18
azoktól, akik e mulasztások vagy vétkek emlékét hordozzák. Egyúttal kifejezte, hogy a katolikus egyház is megbocsátja mindazokat a vétkeket, amelyeket mások őellene követtek el.
Továbbá fontosnak tartom megjegyezni, hogy én e könyvben nem táltos szerepben kívánok színre lépni, hanem mint a rábaközi tudók, táltosok szellemi hagyatékának rendezője és elfogulatlan magyarázója.
A magyarok az akkori Európai technikánál fejlettebb technikával rendelkeztek és virágzó keleti kultúrák metszővonaláról léptek be a legsötétebb korát élő Európába. Vallásuk akkor is fölvette a versenyt a legkifinomultabb filozófiájú vallásokkal, és ma is a legkorszerűbb bölcselet képét nyújtja.
Egy kicsit több szerencsével az Európa közepébe települő magyarság visszaadhatta volna Európának eredeti, emberibb arcát. A hiba az volt, hogy a nemes etikájú magyarság el sem tudta képzelni, hogy „testvér testvért elad”, ezért nem számolt belső árulással. Avval pedig mindig számolni köll - ma is! Mivel ez, s ehhez hasonló bajok a nemzet fönnmaradását ma tényleg veszélyeztetik, úgy gondolom, indokolt a nemzetnek visszaadnunk őseitől örökölt szellemi kincseit, hogy azokat fölhasználja épülésére-szépülésére, talpra állásához.
A BÜÜN vallás kilenc künv-éből négyet dolgoztam föl e kötetben - hozzá a tudók történelmi visszaemlékezéseit. A tudók orvostudományából a fene (a rák) gyógyításáról idéztem szűk szavakat. Öt „künv” még kiadásra vár. A gyógyászat részletesebb ismertetése is.
Értelmetlen lett volna közlőim szavait fonetikusan tálalnom, de nyelvezetük ízét igyekeztem érzékeltetni.
Mindezeket pedig honnan tudom? Lao-Tzë szavaival élve: egyszerűen - tudom!


Máté Imre

Címkék: yotengrit

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu