Petrus Soons világszerte számos tudományos konferencián és televíziós műsorban mutatta be 2004-ben kezdett és ma is folyó kutatásainak eredményeit. Az általa előállított életnagyságú hologramok jelenleg a torinói Museo della Sindonéban és a lepel állandó kiállításain láthatóak.
 
A háromdimenziós képalkotásban jártas orvosnak feltűnt, hogy a leplen látható kép távolabbról nézve élesebb, bizonyos szögekből szemlélve viszont halványabbnak tűnik, különösen közelről; a teljes kép csak bizonyos távolságból áll össze. Megállapította, hogy mindez – vagyis az, hogy a nézőpont változása befolyásolja a kép erősségét – a hologramra jellemző.

Feltételezését megerősítette egy hivatásos fényképész, Aldo Guerreschi megfigyelése, akit az 1997-es torinói bazilikatűzből a tűzoltók által kimentett lepel fotódokumentálásával bíztak meg.

„Egy egész napon át közelről láthattam a leplet. Ahogy körbejártam a nagy asztalt, amelyen ki volt terítve – és a fény csupán egyetlen irányból, a terem egyik oldalán lévő ablakokból jött! – bizonyos szögből szemlélve teljesen elhalványult a kép, máshonnan pedig szinte úgy tűnt, mintha az alak kiemelkedne a lepelből. Hihetetlen érzés volt! Abban a pillanatban tudtam, hogy ez a kép egészen különleges. 20–30 cm-re közelítettem a gépet az archoz – és a keresőben nem láttam semmit! Csak akkor, ha eltávolodtam” – írta 2000-ben publikált cikkében Guerreschi.

Mindez abba az irányba mutatott, hogy a kép nagy valószínűséggel holografikus információt is tartalmaz. Soons szakértői csoportjának 2005 szeptemberében 625 felvétel alapján, a Holland Holografikus Laboratórium által kifejlesztett DFCH Holoprinter segítségével sikerült előáállítania a test úgynevezett mesterhologramját. Ebből készítette egy kanadai cég azokat az életnagyságú másolatokat, amelyeket a Rómában, Jeruzsálemben, Torinóban és más helyeken látható állandó lepelkiállításokon tekinthetnek meg az érdeklődők.

A hologram létrehozása a leplen látható alak „megmozdítását” is lehetővé tette. A Petrus Soons honlapján látható videón háromdimenziós képen követhetjük a fej, illetve a törzs lassú el- és visszafordulását.   

A hologram 2007-ben érdekes felfedezést tett lehetővé. Bernardo Galmarini megállapította, hogy a leplen látható kép bizonyos helyeken hiányos, vagyis nem tartalmazza a kép többi részénél meglévő háromdimenziós információt. A tény, hogy a vérfoltok alatt nincsen kép, már korábban ismert volt; most kiderült, hogy ez más területekre is igaz. A hologram ezeken a részeken lyukasnak látszik. A magyarázathoz egy meglepő egybeesés vezetett el.

A kutatók korábban virágok halvány képét mutatták ki a leplen, mely képek keletkezését elektrosztatikus koronakisüléssel magyarázzák és reprodukálni is tudták. A lepel hologramjának létrehozásakor világossá vált, hogy a virágok pontosan a hologram „lyukasnak” tűnő részein – elsősorban az arc és a karok körül – helyezkedhettek el. A szakértők feltételezik, hogy a kép létrejöttét nemcsak a vér, hanem a temetéshez használt virágok is meggátolták, ez indokolhatja a kép és a hologram folytonossági hiányait.

Külön érdekesség, hogy a lepel halvány képei alapján Avinoam Danin, a jeruzsálemi héber egyetem botanikaprofesszora olyan, március-áprilisban nyíló virágokat azonosított, amelyeket megállapítása szerint ebben az összeállításban egyedül a Jeruzsálem és Hebron közötti területen szedhettek frissen. „Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni” (Jn 19,40). A lepel alapján azonosított virágokról, termőhelyeikről és a koronakisülés reprodukcióiról itt tekinthetnek meg képeket.

Ugyancsak Avinoam Danin számol be arról, hogy az életnagyságú hologram római kiállításakor létráról tekintették meg a leplen látható férfi feje tetejét, amit korábban senki sem láthatott háromdimenziós megjelenítésben. A fejtetőn sok apró véres seb nyomai látszottak, ami megerősíti a korábbi feltételezést, hogy nem töviskoszorút, hanem az egész fejet beborító tövises „sapkát” borítottak rá.
 
Peter Soons a mesterhologramot tanulmányozva azt is észrevette, hogy a leplen látható férfi nyakán, a szakáll alatt egy ovális, kemény tárgy látható, kidomborodó héber betűkkel (a tárgy a fenti, elfordított arcképen is jól látható; a betűket az alábbi, kinagyítható képen pirossal jelölték – a szerk.). A kutató három betűt – cádi-álef-nun – azonosított, amelyeket összeolvasva a c'n szót kapta.

Ernest Klein héber etimológiai szótára szerint a c'n szó nyájat alkotó bárányokat, kecskéket jelent; egyetlen más jelentése van, amely csak egyszer fordul elő a Bibliában.

„Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: 'Menjetek és szerezzetek bárányt családjaitok számára, és vágjátok le mint húsvéti áldozatot.'” (Kiv 12,21). Itt – és az egész Bibliában egyedül itt – a c'n szó húsvéti bárányt jelent (amire a héber szöveg egyébként másik szót használ).

Ha valóban ez a szó olvasható a leplen látható férfi nyakában viselt tárgyon, az megerősíti a feltételezést, hogy a lepel a Názáreti Jézus testét takarta – írja Petrus Soons.

Forrás: shroud3d.com, www.people.fas.harvard.edu

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír